Ingyenes szállítás 15 000 Ft felett
15 000 Ft felett ingyenes kiszállítás!
Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2022.01.05. napján
Tartalom
Az oxidatív stressz a szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlyának felborulása a szervezetben, ami sejt- és szövetkárosodáshoz vezethet. Szerepet játszik az öregedési folyamatban. Oxidatív stressz öregedés? Cikkünkben mélyebben kitérünk erre a folyamatra.
Számos tudományos bizonyíték utal arra, hogy a hosszú távon számos krónikus állapot kialakulásához járul hozzá. Ilyen állapotok közé tartozik a rák, a cukorbetegség és a szívbetegség.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk, mi az oxidatív stressz, hogyan hat a szervezetre, és hogyan csökkenthető.
Számos életmódbeli tényező hozzájárulhat a kialakulásához.
Akkor fordulhat elő, ha a szervezetben felborul a szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlya. A szabad gyökök oxidatív stressz források. Az oxidatív stressz mérése egyszerűen, vérvétel útján történhet.
A egészségtele mennyiségű oxidatív stressz tünetei lehetnek a fáradtság, a kimerültség vagy a csökkent teljesítmény. Ezen kívül nagyobb a fertőzések iránti kitettség is.
A szervezet sejtjei a normál anyagcsere-folyamatok során szabad gyököket termelnek. A sejtek azonban antioxidánsokat is termelnek, amelyek semlegesítik ezeket a szabad gyököket. Általánosságban elmondható, hogy a szervezet képes fenntartani az egyensúlyt az antioxidánsok és a szabad gyökök között.
Számos tényező járul hozzá az oxidatív stresszhez és a túlzott szabadgyök-termeléshez. Ezek a tényezők a következők lehetnek:
A szervezet természetes immunválasza átmenetileg oxidatív stresszt is kiválthat. Ez a típus enyhe gyulladást okoz, amely elmúlik, miután az immunrendszer leküzdött egy fertőzést vagy helyreállítja a sérülést.
Az ellenőrizetlen oxidatív folyamatok felgyorsíthatják az öregedési folyamatot, és számos állapot kialakulásához járulhat hozzá.
Beleértve a reaktív oxigénfajtákat is, olyan molekulák, amelyek egy vagy több párosítatlan elektront tartalmaznak. Példák a szabad gyökökre:
A sejtek kis struktúrákat, úgynevezett mitokondriumokat tartalmaznak, amelyek energiát termelnek adenozin-trifoszfát (ATP) formájában.
A mitokondriumok oxigént és glükózt kombinálva szén-dioxidot, vizet és ATP-t termelnek. A szabad gyökök ennek az anyagcsere-folyamatnak a melléktermékeiként keletkeznek.
A külső anyagok, például a cigarettafüst, a peszticidek és az ózon szintén fokozhatják a képződését elő a szervezetben.
A friss bogyók és más gyümölcsök antioxidánsokat tartalmaznak.
Az antioxidánsok olyan anyagok, amelyek elektron átadással semlegesítik vagy eltávolítják a szabad gyököket.Az antioxidánsok semlegesítő hatása segít megvédeni a szervezetet az oxidatív stressztől. Az antioxidánsok példái közé tartozik az A-, C– és E- vitamin.
Az antioxidánsok is többféle forrásból származnak. A sejtek természetesen antioxidánsokat, például glutationt termelnek.
Az ember étrendje szintén fontos antioxidánsforrás. Az olyan élelmiszerek, mint a gyümölcsök és zöldségek, számos esszenciális antioxidánst biztosítanak vitaminok és ásványi anyagok formájában, amelyeket a szervezet önmagában nem tud előállítani.
A különböző ételeken kívül ma már lehetőség van étrendkiegészítők által bevinni a kellő antioxidáns mennyiséget.
A hatások változók, és nem mindig károsak. Például a fizikai aktivitásból eredő oxidatív stressznek jótékony, szabályozó hatásai lehetnek a szervezetre.
Az edzés fokozza a szabad gyökök képződését, ami átmeneti oxidatív stresszt okozhat az izmokban. A fizikai aktivitás során keletkező szabad gyökök azonban szabályozzák a szövetek növekedését és serkentik az antioxidánsok termelését.
Az enyhe oxidatív stressz is megvédheti a szervezetet a fertőzésektől és betegségektől. Egy tanulmányban a tudósok azt találták, hogy az oxidatív stressz korlátozta a melanoma rákos sejtek terjedését egerekben.
Hosszú távon azonban károsítja a szervezet sejtjeit, fehérjéit és DNS-ét. Ez hozzájárulhat az öregedéshez, és fontos szerepet játszhat számos állapot kialakulásában.
Az alábbiakban néhány ilyen feltételt tárgyalunk:
Az oxidatív stressz krónikus gyulladást okozhat.
A fertőzések és sérülések kiváltják a szervezet immunválaszát. A makrofágoknak nevezett immunsejtek szabad gyököket termelnek, miközben küzdenek a behatoló baktériumok ellen. Ezek károsíthatják az egészséges sejteket, ami gyulladáshoz vezethet.
Normál körülmények között a gyulladás megszűnik, miután az immunrendszer megszünteti a fertőzést vagy helyreállítja a sérült szövetet.
Az oxidatív stressz azonban kiválthatja a gyulladásos választ is, ami viszont több szabad gyököt termel, ami további oxidatív stresszhez vezethet, ami egy ciklust hoz létre.
Az oxidatív stressz okozta krónikus gyulladás számos állapothoz vezethet, beleértve a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és az ízületi gyulladást.
Hatásai számos neurodegeneratív állapot kialakulásához járulhatnak hozzá, mint például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór.
Az agy különösen érzékeny az oxidatív stresszre, mivel az agysejtek jelentős mennyiségű oxigént igényelnek. Egy áttekintés szerint az agy a teljes oxigénmennyiség 20 százalékát fogyasztja el, amelyre a szervezetnek szüksége van önellátáshoz.
Az agysejtek oxigént használnak fel intenzív metabolikus tevékenységek végzésére, amelyek szabad gyököket generálnak. Ezek támogatják az agysejtek növekedését, a neuroplaszticitást és a kognitív működést.
Az oxidatív stressz során a felesleges szabad gyökök károsíthatják az agysejteken belüli struktúrákat, és akár sejthalált is okozhatnak, ami növelheti a Parkinson-kór kockázatát.
Az esszenciális fehérjéket is megváltoztatja, például az amiloid-béta peptideket. Egy szisztematikus áttekintés szerint olyan módon módosíthatja ezeket a peptideket, amelyek hozzájárulnak az amiloid plakkok felhalmozódásához az agyban. Ez az Alzheimer-kór kulcsfontosságú markere.
Ha több szabad gyök van jelen, mint amennyit az antioxidánsok egyensúlyban tudnak tartani, a szabad gyökök elkezdhetik károsítani a zsírszövetet, a DNS-t és a fehérjéket a szervezetben. A fehérjék, a lipidek és a DNS testének nagy részét teszik ki, így a károsodás idővel számos betegséghez vezethet, mint például:
Azok a tényezők, amelyek növelhetik egy személy hosszú távú oxidatív stresszének kockázatát, a következők:
Az űrlap teteje
Az űrlap alja
Fontos megjegyezni, hogy a szervezetnek szüksége van szabad gyökökre és antioxidánsokra egyaránt. Ha bármelyikből túl sok vagy túl kevés van, az egészségügyi problémákhoz vezethet.
Azok az életmódbeli és étrendi intézkedések, amelyek segíthetnek csökkenteni a szervezet oxidatív stresszét:
Az egészséges testsúly megőrzése segíthet csökkenteni az oxidatív stresszt. Egy tanulmány szerint a felesleges zsírsejtek gyulladásos anyagokat termelnek, amelyek fokozott gyulladásos aktivitást és szabadgyök-termelést váltanak ki az immunsejtekben.
További példák az étrendi antioxidáns forrásokra:
+2: fucoxanthin: hínárfélékben és algákban megtalálható erőteljes antioxidáns. Étrendkiegészítő formájában vihetjük be a kellő mennyiséget. Az oxidatív stresszt, a rák kockázatát és az elhízást is csökkenti. Astaxanthin: lazacban található, az egyik legerősebb természetes antioxidáns. Védi a bőrt, a szemet, a májat, a szívet.
Egyéb módokon is megelőzhető vagy csökkenthetők a szabad gyökök. Íme néhány életmód-választás, amelyek kitűnőek oxidatív stressz ellen:
Az oxidatív stressz olyan állapot, amely akkor következik be, amikor a szervezet sejtjeiben túl sok szabad gyök van. A szervezet a normál anyagcsere-folyamatok során szabad gyököket termel.
Károsíthatja a sejteket, a fehérjéket és a DNS-t, ami hozzájárulhat az öregedéshez. Számos egészségügyi állapot kialakulásában is szerepet játszhat, beleértve a cukorbetegséget, a rákot és a neurodegeneratív betegségeket, például az Alzheimer-kórt.
A szervezet természetesen antioxidánsokat termel, hogy ellensúlyozza ezeket a szabad gyököket. Az ember étrendje szintén fontos antioxidánsforrás.
Bizonyos életmódbeli és étrendi változtatások segíthetnek a szabad gyökök csökkentésében. Ezek közé tartozhat az egészséges testsúly fenntartása, a rendszeres testmozgás, valamint a kiegyensúlyozott, egészséges, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend.
Tudományos háttér: