Bár a narancs, a citrom és más citrusfélék köztudottan kiváló C-vitamin-források, ezek a gyümölcsök diozmint is tartalmaznak. Egy kevéssé ismert flavonoid vegyületet, amelyről kiderül, hogy antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Azonban a diozmin nemcsak e téren jeleskedik. Helyreállíthatja a normális vérkeringést a vénás elégtelenségben szenvedőknél, és úgy tűnik, hogy javítja más erek egészségét is.
A csúnya és fájdalmas visszerek nem csupán esztétikai problémát jelentenek, hanem komolyabb keringési problémákra utalhatnak. Szerencsére létezik egy olcsó és hatékony gyógymód, amely a diozmin alkalmazásával történik. Noha, nem egy csodaszerről beszélünk az eredményessége megkérdőjelezhetetlen.
A diozmint 1969 óta széles körben használják vénás lábszárfekély és aranyér ellen, ám a felhasználás alátámasztására szolgáló klinikai vizsgálati adatai korlátozottak. Az eddig rendelkezésre állók azonban alátámasztják a sokoldalúságát a vénás betegségek kezelésével kapcsolatban, és úgy tűnik, hogy javítja más erek egészségét is.
Mi a diozmin?
A diozmin egy, a természetben előforduló flavon-glikozid, amelyet különféle növényekből, különösen a citrusfélék héjából izolálnak, vagy a flavonoid heszperidinből nyernek ki. A bioflavonoidok antioxidánsok, azaz olyan tulajdonsággal rendelkező növényi vegyületek, amelyek megvédik a szervezetet a gyulladásoktól és az instabil molekuláktól, az úgynevezett szabad gyököktől. A diozmint a flebotonikumok közé sorolják, ezek jótékonyan hatnak a vénákra és a nyirokerekre, illetve javítják a vér- és nyirokáramlást.
A diozmint először 1925-ben izolálták a görcsös görvélyfű (Scrophularia nodosa) nevű növényből. Az 1960-as évek vége óta természetes terápiás szerként használják különféle állapotok, például aranyér, visszér, vénás elégtelenség, lábszárfekély és egyéb keringési problémák kezelésére. Úgy gondolják, hogy gyulladáscsökkentő, és helyreállíthatja a normális véráramlást a vénás elégtelenségben szenvedőknél. A diozmint gyakran kombinálják mikronizált tisztított flavonoid frakcióval (MPFF), a flavonoidok egy olyan csoportjával, amely magában foglalja a disomentint, a heszperidint, a linarint és az izorhoifolint.
Előnyök és felhasználási módok
A diozmint az erek rendellenességeinek, például aranyér és krónikus vénás elégtelenség kezelésére használják a legszélesebb körben. Egyéb esetekben is alkalmazható, beleértve a visszereket, a vérrögöket, a retina bevérzést, a vénás lábszárfekélyt és a vénás pangást (lassú véráramlás a lábakban). A kutatások szerint ez a vegyület csökkentheti a vénagyulladást és ezáltal javíthatja a véráramlást.[1.]
Aranyér
Számos tanulmány azt sugallja, hogy segít a belső és külső aranyér gyógyításában. 24, több mint 2300 emberrel végzett vizsgálat áttekintése szerint a növényi flavonoidok, például a diozmin, csökkentették az aranyér okozta viszketést, vérzést, váladékozást és az egyéb járulékos tüneteket.[2.] Azt is kimutatták, hogy a diozmin csökkenti a gyógyulási időt az aranyér műtéti eltávolítása után. Bár, ezek az eredmények ígéretesek, a legtöbb javulás az aranyér korai szakaszában tapasztalható.
Krónikus vénás betegség
A krónikus vénás betegség (CVD) egy összefoglaló kifejezés a gyenge vagy beteg vénákkal kapcsolatos állapotokra. Ide tartozik a visszérgyulladás, a seprűvénák és a lábszárfekély. 10 tanulmány 2012-es áttekintése arra a következtetésre jutott, hogy mérsékelt bizonyítékok támasztják alá az MPFF alkalmazását a CVD tüneteinek javítására. [3.] A diozmin a CVD-t úgy kezeli, hogy csökkenti a gyulladást, javítja a vénák egészségét és fokozza a vér- és nyirokkeringést.
Hátfájás
Egy tanulmányban 300 ember számolt be a hátfájás kisebb javulásáról, miután 900 mg diozmint szedett 2 hétig naponta háromszor, majd ugyanazt a dózist naponta kétszer 2 hétig. Ezt követően 1 hónapon keresztül a fenntartó adag 450 mg volt naponta. A mannitot és dexametazont szedő kontrollcsoporthoz képest azonban a diozmin nem volt hatékonyabb a szubjektív hátfájás csökkentésében. További kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy a diozmin segíti-e a hátfájást a bevett kezelésekhez képest. [4.]
Más alkalmazási területek
Vannak, akik más állapotokra szednek diozmint, beleértve a nyiroködémát, a herevisszerességet és a rosaceát. A diozmin ismert gyulladáscsökkentő vegyület, amely ezen gyulladásos és keringési rendellenességek némelyikének kezelésére szolgál. Bár kisebb tanulmányok pozitív eredményeket mutattak a nyiroködéma, a herevisszeresség, a kisebb orrvérzés és a kismedencei fájdalom tüneteinek kezelésében, a szélesebb körű ajánlások meghozatalához nagyobb vizsgálatokra van szükség. [5,6,7.]
A koronária bypass graft (CABG) műtéten átesett felnőttek műtét utáni szívműködésének javítására, férfiak és nők esetében a kismedencei visszeresség okozta pangás gyógymódjaként is használják, azonban kevés nagyszabású klinikai vizsgálat támasztja alá ezeket az alkalmazási módokat.
Potenciális rákellenes hatása miatt, sok kutató a diozmin adását alternatív kezelésnek tekinti a különféle rákos megbetegedések esetében. Különösen a vastagbél, a húgyhólyag- és a nagyon ritka májsejtes májrákot. Mindezt apoptózis, azaz a programozott sejthalál elősegítésével, valamint a rákos sejtek DNS-ének módosításával érik el. Előnye, hogy alacsonyabb költségeket és kevesebb mellékhatást jelent a kemoterápiához képest. [8.]
Mellékhatások és óvintézkedések
A vény nélkül kapható diozmin általában biztonságos kiegészítőként ismert. Bár ritkák, a mellékhatásai közé tartozik a gyomorfájás, hasmenés, fejfájás, szédülés, bőrkiütés, csalánkiütés, izomfájdalom és – súlyos esetekben – szabálytalan szívverés. Ha bármilyen mellékhatást tapasztalunk a diozmin bevétele után, hagyjuk abba a használatát, és beszéljünk a kezelőorvosunkkal. Ha súlyos hasmenést (24 órán belül 10 vagy több laza székletet) tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz.
Hogyan kell adagolni?
Krónikus vénás betegség: 1000 mg naponta 3-6 hónapig
Aranyér: 1000-2000 mg naponta 4 napig, majd 1000 mg naponta 3 napig
Visszér: napi 1000-2000 mg, legfeljebb 6 hónapig
Ne vegyünk be a címkén ajánlott adagnál többet, hacsak az orvos nem ezt tanácsolja.
Túladagolás
A mai napig nem ismert a diozmin-túladagolással vagy toxikus hatásaival kapcsolatos jelentés.
Interakciók
A diozmin kölcsönhatásba léphet a következő gyógyszerekkel, ezért kerüljük az alábbi készítményekkel történő együttes alkalmazását:
- antikoagulánsok (vérhigítók),
- görcsoldók,
- antihisztaminok,
- izomlazítók,
- nem szteroid gyulladáscsökkentők,
- paracetamol.
A diozmin blokkolhatja a fenti gyógyszerek lebontásáért felelős különféle májenzimeket. Ez azt eredményezheti, hogy a gyógyszerek kevésbé hatékonyan fejtik ki hatásukat, és a megfelelő véralvadás megakadályozásával veszélyesek lehetnek a vérzési rendellenességekben szenvedők számára. A diozmin kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógynövény-kiegészítőkkel is, beleértve a görögszénát, a fokhagymát, a gyömbért, a ginkgo bilobát, a ginzenget és a kurkumát.
Terhesség és szoptatás
Az erre vonatkozó kutatások hiánya miatt, a terhes vagy szoptató nőknek kerülniük kell a diozmin szedését, mivel nem tudni, hogy esetükben mennyire biztonságos. Ha bármilyen vérzési rendellenességgel összefüggő betegségünk van, ne alkalmazzuk ezt a kiegészítőt, hacsak az orvos másként nem rendelkezik.
A gyermekeknek és tinédzsereknek ugyancsak mellőzniük kell a szedését, mivel ezekkel a korcsoportokkal kapcsolatban sincsenek kutatások. Ha bármilyen alapbetegségünk van, például cukorbetegség, szívbetegség és gyulladásos bélbetegség (IBD) fontos, hogy beszéljünk egy szakemberrel a diozmin bevétele előtt.
ÖSSZEFOGLALÓ
A citrusfélék héjából izolált diozmint terápiás szerként 1969-ben vezették be. A 2000-es évek eleje óta Európában széles körben használják flebotonikus gyógyszerként a nyirok- és érrendszer védelmére, illetve a vénás lábszárfekély és az aranyér kezelésére. Az emberek más egészségügyi állapotok esetén is szednek diozmint beleértve a nyiroködémát, a herevisszerességet, a rosaceát és a hátfájást. Használják a koronária bypass graft műtéten átesett felnőttek műtét utáni szívműködésének javítására. Lehetséges rákellenes hatása miatt, sok kutató alternatív kezelésnek tekinti a különféle daganatos megbetegedésekben. Általában biztonságos kiegészítőként ismert. Bár ritkán fordulnak elő, a mellékhatásai közé sorolható a gyomorfájás, hasmenés, fejfájás, szédülés, bőrkiütés, csalánkiütés és izomfájdalom. A diozmin kölcsönhatásba léphet egyes gyógyszerekkel és kiegészítőkkel, nem ajánlott egyes betegségek, például véralvadási zavarok fennállásakor. Terhesek, szoptató nők és gyerekek ne alkalmazzák.
Források:
https://www.healthline.com/nutrition/diosmin
https://www.drugs.com/npp/diosmin.html
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6136498/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22895941/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28211296/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29119110/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30343411/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30394805/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17629162/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25499067/
