Ingyenes szállítás 15 000 Ft felett
15 000 Ft felett ingyenes kiszállítás!
Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2021.02.10. napján
Tartalom
Sok ember számára a visszér és a pókhálóvénák enyhe formái egyszerűen csúnyák. Másoknak azonban fájdalmat és kellemetlenséget okozhatnak, és a visszérbetegség néha korlátozhatja a napi tevékenységek elvégzését.
A visszér leggyakrabban a lábakon jelenik meg. Akkor fordul elő, amikor a vénák szelepei nem működnek megfelelően, tehát a vér nem áramlik vissza hatékonyan a szív irányába. Inkább esztétikai, mint egészségügyi okokból igényel kezelést, de ha duzzanat és lábfájdalmak, égő érzés, viszketés és lüktetés alakulnak ki, mindenképp komolyabb odafigyelésre van szükség.
Mindenekelőtt tisztázzuk, a visszér (vénatágulat, varikozitás) nem betegség, hanem azoknak a vénáknak a neve, melyek az elhasznált vért visszaszállítják a szív irányába. A vénák betegségeit nevezzük visszerességnek, a köznyelvben tehát tévesen használják ezt a kifejezést. Normál esetben a vénás vér a szív felé áramlik, a láb izmai pedig egyfajta pumpaként segítik ezt a folyamatot. Hogy az elhasznált, szén-dioxiddal dús vér ne áramoljon vissza, azért a vénabillentyűk felelősek. Ezek olyanok, mint az apró kis kapuk. Amennyiben meggyengülnek, nem zárnak eléggé, a vénákban lévő vér pangani kezd. A vénák fala meggyengül és kanyargóssá válik. Általában a lábakban fordulnak elő, de a test más részeiben is kialakulhatnak. Kifejlődhet a herékben, a nyelőcsőben, a gyomorban vagy a májban, sőt, az aranyér is a visszér egyik fajtája.
A vénatágulat előfordulhat önmagában vagy a krónikus vénás betegség számos fizikai megnyilvánulásával együtt. Sok beteg csak akkor veszi észre, ha valamilyen szövődmény alakul ki. Idővel általában rosszabbodik, és ez akkor is igaz, ha megtesszük a szükséges életmódbeli változtatásokat. Bizonyos esetekben a lábakon megjelenő fekélyekhez vagy sebekhez, krónikus gyulladás kialakulásához vezethetnek. A bőrkiütés és bőrelszíneződés legtöbbször előrehaladott vénaproblémákat jeleznek.
A pókhálóvénák, más néven seprűvénák kisebbek, mint a visszerek és nem domborítják ki a bőrt. A vér a nagyobb vénákból a kapillárisok irányába történő visszafolyása okozza, ezért fontos, hogy először az alapproblémát kezeljék.
Számos oka lehet a varikozitásnak, ezek közé sorolható a genetikai hajlam is. Ha a közeli családtagok körében előfordult, nagy valószínűséggel nálunk ki megjelenik. Gyakrabban jelentkezik állapotosság idején, az elhízottak körében, 50 éves kor felett, valamint az állómunkát végzőknél. Általában a szívtől legtávolabbi vénákban alakul ki, például a lábakban. Ennek oka az, hogy a gravitáció megnehezíti a vér visszajutását a szívbe. Bármely olyan állapot, amely nyomást gyakorol a hasra, például székrekedés, és ritka esetekben a daganatok, vénatágulatot okozhatnak.
Nőknél nagyobb valószínűséggel fejlődnek ki visszerek a terhesség ideje alatt, mint az élet bármely más szakaszában, miután a méh méretének növekedésével nagyobb nyomás nehezedik a medencefenék vénáira. Emellett a hormonszint változásai az erek falának elernyedéséhez vezethetnek. Mindkét tényező növeli a visszér kockázatát. Az esetek többségében a visszerek a terhesség vége után eltűnnek, azonban néha láthatóak maradnak, még akkor is, ha az állapotuk javul.
Igen. A feldolgozott ételek, illetve a kevés rost fogyasztása székrekedést okozhat, és az ebből adódó erőlködés miatt, végül fájdalmas visszerek fejlődhetnek ki. Az elhízás a vénákon belüli nagyobb nyomás létrejöttével jár, ami az egyik súlyosbító tényező. Ennek elkerülésére a komplex szénhidrátokon, elegendő mennyiségű fehérjén és egészséges zsírokon alapuló táplálkozás a legfontosabb. Kerüljük a magas sótartalmú, és részesítsük előnyben a magas rost- és káliumtartalmú ételeket. Igyunk elegendő mennyiségű vizet a nap folyamán – a megfelelő hidratálás fontos az egészséges vérkeringéshez.
A visszér rontja az érintett alsó végtag vérkeringését, így súlyos esetekben akár szövődményként trombózis következhet be. Különböző betegségek, panaszok esetén, mint peldaul a cukorbetegség, túlsúly és éjszakai izomgörcsök, gyógyszeres kezelést szoktak javasolni. Ennek következtében, megfelelő gyógyszerrel már 3-4 napi szedés után, csökken a láb kellemetlen dagadtsága.
Pedig már az életmód váltás esetén, mint például a több és rendszeres mozgás, nem csupán a keringés az, amire jo hatással tud lenni, de mind a mellett a túlsúlyra is. Azonban érdemes rugalmas kompressziós harisnyát, kényelmes cipőt hordani a további fájdalom elkerülése érdekében.
A kórmegállapítás céljából az orvos először fizikális vizsgálatot végez, és ha szükséges, a pácienst érgyógyászhoz irányítja. Súlyos, nagyfokú visszérbetegség (pl. visszértágulat) esetén azonban megfontolandó az orvosi műtéti kezelés, mely elejét veszi a további szövődményeknek, mint mélyvénás trombózis, tüdőembólia vagy lábszárfekély. A jelentősen kitágult visszerek kezelésének módja a visszér műtét. Visszér műtét alternatívájaként gyulladás csökkentő gyógyszereket es vagy természetes gyógymódokat is ajánlatos kipróbálni. A gyógyszeres kezelés célja az visszeres érfalak állapotának javítása.
Az orvos a következő diagnosztikai teszteket rendelheti el:
A varikozusok kockázatának csökkentése érdekében végezzünk rendszeresen mérsékelt intenzitású testmozgást, például sétáljunk, ússzunk vagy jógázzunk. Kerüljük a túl sokáig egy helyben való álldogálást. Ne üljünk keresztbetett lábakkal. Aki sokat ül a munkája miatt, próbáljon meg legalább 30 percenként mozogni. A szűk ruházat viselése korlátozhatja a véráramlást. A vérkeringés javul, ha laza ruhát hordunk. Noha a szó szoros értelmében nem a megelőzés része, de enyhe varikozitás esetében a tünetek súlyosbodásának elkerülését szolgálhatja a visszérkrém alkalmazása.
A visszértágulatokat a vénákban megnövekedett vérnyomás okozza. A visszerek a bőr felszínéhez közeli vénákban fordulnak elő (felszínesek). A vér a szív felé egyirányú szelepekkel mozog a vénákban. Amikor a szelepek meggyengülnek vagy megsérülnek, a vér összegyűlhet a vénákban. Nőknél nagyobb valószínűséggel fejlődnek ki visszerek a terhesség ideje alatt. A betegségből eredő, megcsavarodott, kék dudorok miatt, a lábakat nehéznek, fáradtnak vagy fájdalmasnak érezhetjük. Bizonyos esetekben a lábakon megjelenő fekélyekhez vagy sebekhez, krónikus gyulladás kialakulásához vezethetnek. A bőrkiütés és bőrelszíneződés legtöbbször előrehaladott vénaproblémákat jeleznek. A sok vízfogyasztás két módon javítja a vénák egészségét: támogatja a vérkeringését azáltal, hogy felhígítja a vért, és megerősíti azokat az izmokat, amelyek pumpáló hatást fejtenek ki (pl. vádliizom). A gyaloglás különösen jó azoknak az embereknek, akik visszérben szenvednek. Ez annak köszönhető, hogy a gyaloglás alacsony intenzitású edzés. Egyszerű mozdulatsor, amely segít megerősíteni a vádli izmait anélkül, hogy megerőltetné a testet.
Olvassa el, milyen módszeresekkel történhet a visszér kezelése.
Tudományos háttér:
