Életmenő bioflavonoidok

Tudjuk, hogy a gyümölcsök és zöldségek hatékonyan támogatják az egészséget, de azzal vajon tisztában vagyunk miért olyan hihetetlenül hasznosak a szervezetünk számára? Azon túl, hogy gazdagok vitaminokban, a bioflavonoidok gazdag forrásai. Utóbbiak antioxidáns erejét és hatékonyságát különböző tanulmányok jól dokumentálták.

Az elmúlt években a bioflavonoidok az emberi egészségre gyakorolt ​​jótékony hatásuk révén a gyógyszeriparban egyre nagyobb jelentőségre tettek szert, és étrend-kiegészítőként széles körben elérhetők. Farmakológiai aktivitásuk révén hasznosnak lehetnek egy sor betegség kezelésében. Gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságuk arra ösztönözte a kutatókat, hogy tanulmányozzák a lehetséges rákellenes gyógyszerként való alkalmazásukat.

Mik azok a bioflavonoidok?

A növényi bioflavonoidok az úgynevezett polifenolos vegyületek leggyakoribb csoportja. Flavonoidoknak is hívják őket és fontos szerepet játszanak a növény fiziológiájában, beleértve a pigmentációt, az ízt, a növekedést, a szaporodást, a kórokozókkal és az UV-sugárzással szembeni védelmet. Néhányat a gyógyászatban, kiegészítőkben vagy más egészségügyi célokra használnak, míg az élelmiszeripar ízesítőként és színezékként alkalmazza. Lévén fitokémiai anyagok, az emberek vagy az állatok nem képesek szintetizálni. Megtalálhatók bizonyos gyümölcsökben, zöldségekben és egyes ételekben, például az étcsokoládéban és a borban. C-vitaminnal együtt jobban hasznosulnak. A citrus bioflavonoidok, illetve a csipkebogyó-kivonat önmagukban is magas C-vitamin-tartalommal rendelkeznek.

Ezt a vegyületcsoportot 1936-ban fedezte fel Szent-Györgyi Albert. A Nobel-díjas tudós rájött, hogy támogatják a C-vitamin felszívódását és szerepet játszanak a hajszálerek törékenységének és áteresztőképességének, azaz permeabilitásának csökkentésében. Utóbbi kifejezés kapcsán adta nekik a P-vitamin nevet. Később kiderült, hogy nem vitaminokról van szó, hanem olyan növényi bioflavonoidok sokaságáról, amelyekből azóta kémiai szerkezetük szerint több ezret azonosítottak és osztályoztak.

A bioflavonoidok hat fő alosztályába tartoznak:

• flavonok (apigenin, luteolin),
• flavonolok (kvercetin, kaempferol, miricetin és fisetin)
• flavanonok (hesperetin, naringenin és eriodictyol),
• flavan-3-olok (katechinek, pl. epikatechin-gallát, theaflavin),
• antocianidinek (cianidin, delphinidin, malvidin, pelargonidin, peonidin és petunidin),
• izoflavonok (genistein, diadzein).

A feldolgozott élelmiszerek túlfogyasztása, az ételek túlfőzése, valamint a friss zöldségek és gyümölcsök hiányos fogyasztása jelentik a bioflavonoid-hiány elsődleges okait. Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint az alábbi táblázatba foglaltak a legjobb flavonoidforrások.

Milyen előnyei vannak a bioflavonoidoknak?

A közelmúltban megnőtt az érdeklődés a gyógynövények terápiás lehetőségei iránt, ami a fenolos vegyületeiknek, nevezetesen a flavonoidoknak köszönhető. Erős antioxidánsok, és mint ilyenek, megvédhetik a sejteket a szabad gyökök okozta károsodásától, vagyis az oxidatív stressztől. Számos biológiai aktivitás tulajdonítanak nekik. Lehetőség van a terápiás vagy protektív felhasználásukra. Állatkísérletek során a közelmúltban nagy figyelmet fordítottak gátló szerepükre a daganatok fejlődésének különböző szakaszaiban. Több flavonoidról kiderült, hogy alkalmas a szívkoszorúér-betegség megelőzésére, májvédő, gyulladáscsökkentő és rákellenes tulajdonságokkal bír, míg mások potenciális vírusellenes aktivitást mutatnak. [1.]

Jók az allergia ellen

Az allergiás betegségek jól reagálhatnak a bioflavonoidok bevitelére. Ezek közé tartozik az atópiás dermatitis, a szénanátha és az allergiás asztma. Az allergiás betegségek kialakulása gyakran a szervezet túlzott oxidatív stresszével jár, ahogy a szívkoszorúér-betegség is hasonló képet mutat. De, azt is fontos megjegyezni, hogy a flavonoidok fogyasztása nem ellensúlyozza a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás által okozott megnövekedett halálozási kockázatot. Egyesek számára az életmódbeli változtatások nagyon nagy kihívást jelenthetnek, ezért a flavonoidfogyasztás ösztönzése újszerű módja lehet az egészségügyi kockázatok mérséklésének.

Szív-és érvédők

A flavonoidokban található antioxidánsok védhetik a szívet, és csökkenthetik a halál kockázatát.[2.] Számos flavonoid, köztük a kvercetin és a rutin kapcsán kimutatták, hogy csökkentik a vérlemezkék összetapadását, amely egyébként az erek nem kívánt elzáródásához vezethet. Ezen képességüket antiaggregációs tulajdonságnak nevezik, és ez egy másik módja annak, ahogy ezek a fitotápanyagok támogatják a szív- és érrendszer működését. A simaizmok ellazításával vérnyomáscsökkentő hatást fejtenek ki.[3.] Segítenek megvédeni az LDL-koleszterint az oxidatív stressztől, ami csökkenti az érelmeszesedés kockázatát. A visszér kezelésére rendszeresen alkalmazzák őket, az úgynevezett venoaktív gyógyszerek nélkülözhetetlen összetevői. Erőstik a hajszálereket, és hozzájárulnak a normális vérkeringés fenntartásához.

Megvédhetik az idegsejteket

A flavonoidok megvédhetik az idegsejteket a károsodástól. Még az agyon és a gerincvelőn kívüli idegsejtek regenerációjában is a hasznunkra lehetnek. A legtöbb kutatás olyan krónikus betegségekre összpontosított, amelyeket feltételezhetően oxidatív stressz okoz, például az Alzheimer-kór miatti demencia. Ezekben az esetekben a flavonoidok késleltethetik az elváltozás megjelenést, különösen hosszú távon szedve.[4.] Segítik az agy vérellátását, ami segíthet a stroke kivédésében. A jobb véráramlás az agy jobb működését vagy akár a kognitív funkciók javulását is előidézheti.

Méregtelenítő hatásúak

A bioflavonoidok és a méregtelenítés kapcsolata a másik téma, ami felkeltette a tudományos közösség érdeklődését. Egyesek úgy vélik, hogy ezek a vegyületek segíthetnek a szervezetnek a rákhoz vezető méreganyagoktól való megszabadulásban. Állatokon és izolált sejteken végzett vizsgálatok is alátámasztják ezeket az állításokat. Rákellenes potenciáljuk szempontjából a flavonoidokkal kapcsolatos kutatások némileg vegyesek voltak. A nemkívánatos toxinoknak való kitettség csökkentése, továbbá jól dokumentált antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságaik révén várhatóan csökkentik bizonyos daganatos elváltozások kockázatát. A mai napig a legerősebb bizonyíték az emlő- és a tüdőrákra vonatkozik. Számuk több ezer, és néhány tanulmány csak bizonyos fajtákra összpontosított.[5.] Végül, de nem utolsósorban antimikrobiális tulajdonságaik is lehetnek. Növények esetében kimutatták, hogy segítenek a különböző mikroorganizmusok által kiváltott fertőzések leküzdésében. Különösen a baktériumellenes apigenin és az izoflavonok.[6.]

Hőérzékenyek

A flavonoidok hajlamosak a hő által okozott károsodásokra. Például a szobahőmérsékleten tárolt hagyma hat hónap alatt elveszíti eredeti flavonoidtartalmának körülbelül egynegyedét és a veszteség legnagyobb része az első két hétben következik be. Vízben oldódó tápanyagként a flavonoidok károsodhatnak a vízzel való érintkezés, illetve az ételek forrása során. Végül megjegyeznénk, hogy a flavonoidok gyakran a gyümölcsök és zöldségek héjában és külső részeiben koncentrálódnak.

Bioflavonoidok adagolása

Általánosságban napi 1 gramm bioflavonoidot tartalmazó gyümölcs vagy zöldség elfogyasztása elegendő, azonban nehéz meghatározni, hogy melyikükben koncentrálódik ennyi. A táplálékkiegészítők ugyancsak segíthetnek a szervezet tápanyagigényének kielégítésében. Ha ilyen formájában szedjük, mindig kövessük a termék címkéjén szereplő adagolási útmutatót. Bár az ideális dózist eddig határozták meg, egyes kiegészítők gyártói a felnőtteknek naponta 2000-6000 mg-ot ajánlanak.

Mellékhatások

Úgy tűnik, hogy a bioflavonoidok nagyon alacsony toxicitással rendelkeznek, és a mellékhatások általában ritkák. A kutatások azt mutatják, hogy a grapefruitlében található egyes flavonoidok befolyásolhatnak egy bizonyos enzimet, amely lebontja a gyógyszereket, növelve a gyógyszerek aktivitását. Ezért a vényköteles gyógyszereket szedőknek konzultálniuk kell orvosukkal vagy gyógyszerészükkel a szedésük előtt.

Források:

https://www.healthline.com/health/bioflavonoids
https://www.kaleidoscopehistory.hu/index.php?subpage=cikk&cikkid=530
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12055336/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9442297/

1. https://www.hindawi.com/journals/tswj/2013/162750/
2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4130174/
3. http://www.whfoods.com/genpage.php?tname=nutrient&dbid=119
4. https://link.springer.com/article/10.1023/A:1007614613771?LI=true
5. http://www.whfoods.com/genpage.php?tname=nutrient&dbid=119
6. https://www.hindawi.com/journals/tswj/2013/162750/