Visszérbetegség – varikozitás: Mikor forduljunk érsebészhez?

Úgy érzed, hogy nap végére a lábadat mintha kőbe öntötték volna? Hosszú, állással töltött napokon bedagad a bokád? Lábszáron tapasztalt feszülő, bizsergő érzések, mintha hangyák futkosnának rajta? A kidülledő erek és seprűvénák miatt nyaranta sem veszel fel rövidnadrágot, vagy szoknyát?

A fent felsorolt tünetek hátterében visszérbetegség is meghúzódhat, mely a magyar lakosság 11%-át érinti, azaz Magyarországon minden tizedik embernek vannak hasonló panaszai!

A kezdetben csak esztétikai panaszt okozó visszeresség kezelés nélkül akár igen súlyos, végtagot veszélyeztető lábszárfekélyhez, vagy életet veszélyeztető állapotokhoz, akár tüdőembolia kialakulásához vezethet!

De mi is az a visszérbetegség, vagy idegen szóval varikozitás?

Visszere mindenkinek van, hiszen az elhasznált vér szív felé szállításában szerepet játszó vénákat visszérnek is nevezzük. Amennyiben ez a szív felé történő szállítás az alsó testfélen zavart szenved, a felületes vénák krónikus megbetegedése, tágulata, azaz visszérbetegség alakulhat ki.

A vér szállítását a szív felé a vénák a bennük található billentyűk segítségével végzik. Azonban, ha ez a szelep nem működik megfelelően, a véráramlás iránya megváltozhat, így a gravitációnak megfelelően pangás következhet be a visszerekben. A vénákban megnövekedett nyomásnak az érfal sem tud ellenállni, ezáltal kitágul és kialakul a kezdetben csak esztétikai panaszt, később komoly fájdalmakat okozó visszeresség, mely a lábdagadás és feszülés következtében lábszárfekély kialakulásához vezethet.

A családban többeknél előfordult már… Számíthatok rá én is?

A visszérbetegség kialakulásában leginkább genetikai tényezők játszanak szerepet, így a családi halmozódás megfigyelhető, azonban a hormonháztartás zavara és számos egészségtelen életforma is hajlamosít a tünetek kialakulására: hosszan tartó állással, vagy üléssel járó munkák, fizikai aktivitás hiánya, helytelen táplálkozás, elhízás stb. Terhesség során is gyakrabban alakulhat ki a kórállapot, illetve a meglévő visszeresség súlyosbodhat a magzat növekedése által okozott következmények miatt.

Az öröklött hajlamot tehát ha nem is, az egyéb tényezőket tudjuk menedzselni. A betegség megelőzésében a dinamikus mozgásformák (gyaloglás, kocogás, úszás), rostokban gazdag ételek fogyasztása mindenképp nagy hangsúlyt kell, hogy kapjanak. De már azzal is sokat tehetünk lábaink egészségéért, ha munka közben, óránként pár percre felállunk és megmozgatjuk, megtornáztatjuk tagjainkat.

Honnan tudhatom, mennyire nagy a baj?

A visszérbetegséget egy bonyolult rendszer alapján kategorizálja a szakma, azonban a köznyelv számára a látható tünetek alapján történő beosztás értelmezhető legkönnyebben.

Eszerint:

• Nincs látható, illetve tapintható jele a vénás betegségnek
• Pókháló visszeresség, azaz seprűvénák megjelenése
• Tágult visszerek
• Lábdagadás, ödéma
• Bőrelszíneződés
• Bőrelváltozások gyógyult lábszárfekéllyel
• Bőrelváltozások aktív lábszárfekéllyel

Mit tegyek, ha a fentebb felsorolt tünetek valamelyikét tapasztalom?

Mint minden egészségügyi kérdésben, így a visszeres panaszok kapcsán is érdemes szakemberhez fordulni. Első körben mindenképp a háziorvos felkeresése javasolt, aki életmódbeli tanácsadással tud leginkább segíteni. Amennyiben panaszaink fokozódnak, úgy családorvosunk beutalhat érsebészeti szakvizsgálatra, ahol részletesebb kivizsgálásnak vethetjük alá magunkat. A szakember a panaszok meghallgatását követően fizikális vizsgálattal jut közelebb a diagnózis felállításához. A sejthető, sokszor szemmel is könnyen látható diagnózist minden esetben ultrahanggal kell igazolni, ezáltal láthatóvá válik a betegség pontos eredete.

A pókháló visszerekről

A nemzetközi szaknyelv által spider varikozitásnak, azaz pókháló visszerességnek hívott, de a magyar szaknyelvben inkább seprűvénáknak nevezett elváltozást rengeteg fiatal és középkorú hölgy észleli magán. Ahogy a visszérbetegség súlyossági fokainál részleteztük, a seprűvénák jelenléte teljes mértékben jóindulatú, csak esztétikai panaszt jelent, elsősorban nőknek. Ettől függetlenül előrejelezheti a háttérben megbúvó, kezdődő vénás elégtelenséget. A folyamat ezen pontja könnyedén orvosolható: kisebb életmódbeli odafigyeléssel a kórkép súlyosbodása megakadályozható.

Na de mi lesz azokkal a csúnya seprűvénákkal?

Szerencsére számos gyógymódot ismerünk, melyekkel az apró, hajszálvékony visszereket halványíthatjuk, eltüntethetjük. Ma már kiváló minőségű krémek kaphatóak, melyek kimutatható hatással rendelkeznek. Azonban, ha igen makacs vénákkal van dolgunk, apró tűszúrásokon keresztül bejuttatott hatóanyaggal még azok is eltüntethetők. Ezt a beavatkozást szkleroterápiának nevezzük.

Milyen esetben forduljak azonnal orvoshoz?

Ha ismert a visszérbetegségünk és egy tágult érszakasz hirtelen fájdalmassá válik, feszül, a környező bőrterület kipirosodik, meleg tapintatú, nagy eséllyel visszérgyulladás, idegen kifejezéssel felületes vénás trombózis (nem összekeverendő a mélyvénás trombózissal, mely egy ennél is súlyosabb kórkép) alakult ki. Ilyen esetben a tágult érszakaszban lelassult véráramlás következtében vérrög keletkezik, mely a szervezetet gyulladásos folyamat beindítására sarkallja. A kórkép orvosi segítség nélkül rendkívül kínzó és elhúzódó panaszokat okoz amellett, hogy a vérrög súlyos szövődményekhez is vezethet.

Kezelés nélkül valóban életveszélyben vagyok?

A válasz nem egyszerű. A betegség enyhébb formáiban a szövődmények kialakulása minimális. Azonban az elhanyagolt, súlyos fokú varikozitás akár súlyosabb következményekkel is veszélyeztethet. A nagy, kitágult vénákban lelassuló véráramlás miatt vérrög képződhet, mely a korábbiakban részletezett módon gyulladásra hajlamosít. Ilyen esetben sürgősségi ellátásra van szükség, hiszen a keletkezett vérrög könnyedén elsodródhat. A tovasodródó vérrög (trombus) ritkán ugyan, de akár a mélyvénás rendszerbe is eljuthat. Ezen útvonalon pedig még ritkábban, de képes elzárni létfontosságú szerveket ellátó ereket, ilyen formában végzetes tüdőemboliát is tud okozni.

Milyen kezelési formák léteznek?

• Egy betegség gyógyítását minden esetben a hajlamosító tényezők minimalizálásával kezdjük. Így tehát a legfontosabb az életmódváltás, táplálkozásunk átgondolása, mediterrán étrend előtérbe helyezése, aktív életmód kialakítása.
• Természetesen a már kialakult visszeres folyamat ezen módszerrel csak lassítható. Az érsebészeti vizsgálat alapján dönti el a szakember, hogy milyen irányt válasszon. Kevésbé súlyos esetben mindenképp a konzervatív út javasolt. Ez a kezelési stratégia a speciális vénatorna alkalmazásával és a kompressziós (rugalmas) visszérharisnya viselésével egészíti ki az életmódváltást.
• Vény nélkül kapható gyógyhatású készítmények, tabletták alkalmazása csökkenti a visszeres panaszokat azáltal, hogy a vénafalak tónusát erősítik, így a vér szív felé szállítását segítik. Számos készítmény pedig helyileg, krémként alkalmazva hűsítő hatásuk, esetleg vérhígító tartalmuk révén csillapítják a beteg fájdalmait.
• Amennyiben a konzervatív kezelési stratégia mellett a beteg panaszai továbbra is fennállnak, úgy az érsebész műtéti megoldást javasol: manapság a visszérműtétnek is számos vállfaját ismerjük a hagyományos változattól a fejlett, úgynevezett endovénás megoldásokig. A hagyományos visszérműtét leginkább ismert jellemzője, hogy OEP által finanszírozott egészségügyi ellátóhelyeken (állami kórházak) minden esetben ezt a módszert alkalmazzák. A beavatkozás gerincközeli érzéstelenítésben, vagy altatásban végezhető, egyre több intézményben „Egynapos sebészeti beavatkozás” keretein belül. A műtét során a beteg visszér típusától függően nyitottan, azaz a bőr megmetszésével kerül látótérbe a véna, melynek eltávolításával a betegség kezelhető.
• A sebészeti megoldás másik típusa a modernebb, ultrahang-vezérelt endovénás beavatkozás. Ezen operáció jellemzője, hogy általában privát ellátóhelyeken végezhető. A műtét többnyire altatásban, vagy bódításban és kiegészített helyi érzéstelenítésben zajlik. A hagyományos metódussal ellentétben a beteg visszér ultrahang segítségével kerül látótérbe, így a bőr megmetszése nem válik szükségessé. Az ultrahang segítségével a vénába katétert vezet a szakember, mely hőhatás (lézer, rádiofrekvencia, mikrohullám) leadására képes, vagy szövetragasztó befecskendezésével éri el jótékony hatását. Ezen módszerek alkalmazásával szintén teljesen megszüntethetőek a beteg panaszai.

A visszeres panaszokat tehát érdemes komolyan venni, a kivizsgálást ne halogassuk, hiszen az időben diagnosztizált visszérbetegség könnyedén, kíméletesen, jó eredménnyel kezelhető!