• Ingyenes szállítás 15 000 Ft felett

szájüreg betegségei

Szájüreg betegségei: mivel lehet megelőzni?

Szájüreg betegségei: mivel lehet megelőzni?

Szájüreg betegségei: mivel lehet megelőzni? 1024 479 SuperGreens®

A szájüreg betegségei nem csak a rossz szájhigiénia következtében alakulhatnak ki, hanem számtalan egyéb okból is. Kellemetlen tünetek jelentkeznek ezen betegségek során, melyek megnehezíthetik a hétköznapjainkat, ezért érdemes megelőzni kialakulásukat, amennyiben ez lehetséges. 

A fog- és szájhigiénia az egészség és jólét alapvető feltétele. A rossz szájhigiénia fogszuvasodáshoz és különböző ínybetegségekhez vezethet. Az egészséges fogak és íny fenntartása egész életen át tartó elkötelezettség. Minél több figyelmet szentelünk a szájhigiéniának, annál inkább elkerülhetjük a költséges fogászati beavatkozásokat és a hosszú távú egészségügyi problémákat. Általában a rossz szájhigiénia következtében jelentkezik, de más okok is állhatnak a hátterében.

A leggyakrabban előforduló szájüregi betegségek

Szájnyálkahártya-gyulladás (sztomatitis)

A szájüreg gyulladást kellemetlen tünetek kísérik, amely zavarhatja az embert az étkezésben, beszélgetésben és alvásban is. Bárhol előfordulhat a szájüregben, beleértve az orca, az íny, a nyelv, az ajkak és a szájpadlás felületét is. Leggyakoribb kiváltó oka a vírusfertőzés, de baktériumok, gombák is okozhatják, illetve különböző gyógyszerek (antibiotikum, fogamzásgátló) és vegyszerek is, továbbá legyengült immunrendszer, pl. cukorbetegség következtében. A rossz szájhigiéné hajlamosabbá tehet erre a betegségre.

A szájnyálkahártya-gyulladáskor afták vagy fekélyek jelenhetnek meg a szájüregben, de az ajakherpesz is gyakori formája ennek a betegségnek.

Afta

Az afta a szájnyálkahártya egyik leggyakoribb betegsége. A száj belsejében megjelenő pici, fehér, szürkés, sárgás fekélyszerű sebek,  vöröses színű gyulladásos udvarral körülvéve. A sebeket úgynevezett álhártya borítja. Típustól függően számuk és méretük változhat: megjelenhet számos apró, néhány milliméteres afta, vagy egy-két nagyobb fekély a szájüregben.

Ártalmatlan, ám kínzó betegség, amelyet intenzív fájdalom kísérhet, amely nehézségeket okoz evés-ivás-, de akár beszéd közben is. Még mindig nincs tisztázva, hogy pontosan mi okozza az afta kialakulását, de egyes kutatások szerint a stresszes életmód, a legyengült immunrendszer, a vitaminhiány, szegényes táplálkozás kiváltó tényezők lehetnek. Szerencsére nem fertőző betegségről van szó.

Az afta az esetek többségében otthon is kezelhető, 1-2 hét alatt visszahúzódik, meggyógyul. A gyógyulási folyamat felgyorsítható otthoni praktikák bevetése által. Kerüljük a csípős, savanyú, fűszeres, forró ételeket, a szénsavas üdítőket, figyeljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra. A masticha tartalmú táplálékkiegészítők szedése pedig segíthet bármilyen szájüregi problémánál.

Herpesz

A szájnyálkahártya-gyulladás másik ismert formája az ajakherpesz, amelyet a herpes simplex vírus okoz. A betegség alatt apró, folyadékkal teli hólyagok jelennek meg az ajkakon vagy azok környékén, akár a szájüregben is, és néhány nap után kifakadnak. A seb varasodni kezd, majd idővel leszárad. Az aftával ellentétben a herpesz fertőző, így könnyen továbbadható csókolózás, kozmetikumok megosztása vagy akár ételek megosztása által. A vírus sajnos nemcsak abban az esetben fertőz, ha éppen megjelenik az ajkakon.

Fájdalmas, külsőleg nem túl esztétikus látványt nyújtó betegség, ráadásul végleges gyógymód sincs rá, azonban kezelésre van lehetőség. Ha a vírus a szervezetünkben van, akkor az ajakherpesz bármikor megjelenhet előjelek nélkül. Ha gyenge az immunrendszerünk vagy stresszesek vagyunk, akkor sokkal nagyobb az esély erre. Kezelésére herpesztapaszt, fájdalomcsillapító krémeket, gyulladáscsökkentőt használnak.

Szájpenész

A szájpenész egy gombás fertőzés a szájüregben, leggyakrabban a Candida albicans túlszaporodása okozza. Leggyakrabban csecsemőknél, kisgyerekeknél és időskorban fordul elő, de bárkit érinthet. A szájpenésszel fertőzött szájüreg csúnya látvány: a penész túróra hasonlító, kitüremkedő fehér lerakódásként jelenik meg a nyelven és a szájpadláson, de akár a szájzugban is.

A szájpenész fertőző lehet a veszélyeztetettek számára (például legyengült immunrendszerrel rendelkező emberek vagy akik bizonyos gyógyszereket szednek). Egészséges emberek esetében szokatlan, hogy csók vagy más közeli kontaktus által terjedjen. A legtöbb esetben a betegség nem tekinthető különösen fertőzőnek.

A szájpenész kezelésére gyakran gombaellenes gyógyszereket írnak fel. Tabletták vagy folyadék formájában kaphatók, az utóbbit általában a szájban kell öblögetni lenyelés előtt. Rendszerint 10-14 nap alatt gyógyítják a betegséget.

Leukoplakia

A leukoplakia tünetei közé tartoznak a megvastagodott, plakk-szerű fehér foltok a szájüreg nyálkahártyáján (az ínyen, az arc belső felén, az ajkakon és néha a nyelven is), melyeket nem lehet “letörölni” és idővel berepedezhetnek. A leukoplakia fájdalommentes.

Kialakulásának pontos oka ismeretlen, de valószínűleg leggyakrabban krónikus irritáció okozhatja, tehát bármi, ami felsérti a szájüregi szövetet. Elsősorban a rendszeres dohányzáshoz köthető. A krónikus irritációt kiválthatja még az arc belső részén lévő sérülés, például harapás miatt; éles, recés fog; fogpótlások, különösen, ha rosszul vannak elkészítve; alkoholfogyasztás is.

A leukoplakia legtöbb esetben magától eltűnik, meggyógyul.

Fogínygyulladás (gingivitis)

A fogínygyulladás igen gyakori szájüregi betegség, mely tünetei közé tartozik a fogíny bevörösödése, megduzzadása, vérzékennyé válása, fogfájás is kísérheti. Bár nem tartozik a legsúlyosabb betegségek közé, mégis fontos, hogy komolyan vegyük és orvoshoz forduljunk, ugyanis a kezeletlen gingivitis sokkal súlyosabb ínybetegséghez, a peridontitishez vezethet, amely a fog elvesztését eredményezheti. Fogszuvasodás is kialakulhat miatta.

Az ínygyulladás leggyakoribb oka az elégtelen szájhigiénia miatt kialakuló lepedék és az ebben megtelepedő baktériumok. A megfelelő szájhigiénés szokások, mint például a napi legalább kétszeri fogmosás, a fogselyem használata és a rendszeres fogászati ellenőrzés segíthetnek a megelőzésében és visszafordításában. A gyulladást szisztémás betegségek és körülmények is okozhatják, mint a cukorbetegség, hormonális változások, fogamzásgátlók, de bizonyos gyógyszerfajták szedése, vagy akár a genetikai hajlam is kiválthatja.

A súlyosabb gingivitis kezelését mindig bízzuk fogorvosra, aki alapos tisztítást végez, eltávolítja a lepedéket a fogakról és az ínyről. A fogínygyulladás azonban eredményesen megelőzhető megfelelő és rendszeres fogmosással, dohányzás mellőzésével, szénhidrátban dús ételek, édességek elkerülésével, szénsavas italok kerülésével.

Szőrös nyelv

A szőrös nyelv ártalmatlan, annak ellenére, hogy elég meglepően nézhet ki. A megnevezése ellenére semmi köze nincs a szőrnövekedéshez. A nyelven található apró szemölcsök rendellenes formát és színt vesznek fel, emiatt a nyelv úgy néz ki, mintha szőr borítaná, de valójában nem nő ki szőr rajta.

A szőrös nyelv kialakulása főként a helytelen táplálkozásnak, elégtelen szájhigiéniának, dohányzásnak köszönhető. Emellett a szájszárazság és egyes gyógyszertípusok (főleg antibiotikumok) is okozhatják kialakulását. Kezelése tehát negatív szokásaink kiiktatásával kezdődik.

Kellemetlen szájszag (halitózis)

A rossz szájszag jelensége nagyon sok embert érint, és sok bosszúságot okozhat a hétköznapokban. Habár a halitózis nem egy komoly kór, egyes esetekben mögöttes problémára utalhat. Ha sokáig képtelenek vagyunk megszabadulni tőle, akkor érdemes kikérni az orvos véleményét.

A szájszagnak számos oka lehet. Vannak olyan nyilvánvaló okai, mint a nem megfelelő szájhigiénia, a dohányzás, vagy bizonyos élelmiszerek fogyasztása (hagyma, fokhagyma). Ha nem mosunk rendszeresen fogat, nem használunk fogselymet, akkor kis ételdarabok a szájban maradhatnak, mely baktériumok táptalaja lesz. A fogakra, ínyekre összegyűlt étel rothadhat, mely zavaró szagot és ízt eredményez a szájban.

A halitózist szájszárazság is okozhatja. Ha a nyáltermelés valamilyen okból jelentősen csökken, a száj nem tudja megtisztítani magát és nem tudja eltávolítani az ételrészecskéket. A szájszárazságot okozhatják bizonyos gyógyszerek (antihisztaminok, magas vérnyomás vagy depresszió kezelésére szolgáló orvosság) vagy az orr helyett mindig a szájon keresztül történő légzés is.

A rossz leheletet okozhatja fogászati probléma is, mint például a fogágybetegség. Ennek előrehaladott fázisában ínytasakok alakulhatnak ki a fogínyen, melyeket otthoni eszközökkel lehetetlen tisztítani.

A szájszagtól legtöbb esetben a megfelelő szájhigiénia gyakorlásával lehet megszabadulni. Amennyiben a probléma hosszú ideig fennáll, forduljunk fogorvoshoz.

Tippek a szájüreg betegségei megelőzésére

Amint az eddigiekben is olvashattuk, ezek a problémák elsősorban a rossz szájhigiénia és rossz szokások miatt alakulnak ki, ebből fakadóan könnyen megelőzhetők kis odafigyeléssel. Mossunk rendszeresen és alaposan fogat, használjunk fogselymet, öblögessünk szájvízzel. A megfelelő fogkefe kiválasztása is kulcsfontosságú lehet, a fogorvosok általában a puha sörtéjű fogkeféket ajánlják.

A másik fontos megelőző faktor a helyes táplálkozás. Kerüljük a túlzott szénhidrátfogyasztást, a cukros italokat, a túlzott kávé- és teafogyasztást, a savanyú élelmiszerek túlzott mértékű fogyasztását. A dohányzás pedig az egészségi állapotunk legnagyobb ellensége, mely rendkívül rossz hatással van a szájüregre.

Egyes gyógynövények segítenek ezen betegségek megelőzésében, valamint a szájüreg általános egészségének javításában. Ilyen például az eukaliptusz, a fahéj, a körömvirág, kamilla, borsmenta, kakukkfű, levendula, zsálya.

Masztikával a szájüregi betegségek ellen

A masztika egy egyedülálló gyanta, amely a Földközi-tengeren termesztett Pistacia lentiscus  fából származik. Az antioxidánsokat tartalmazó gyantát már évszázadok óta használják emésztési panaszok ellen, valamint a száj- és a máj egészségének javítására. A masztika íze az édesgyökér ízére emlékeztet.

A masztika leginkább az emésztésre és gyomorműködésre gyakorolt pozitív hatásairól ismert. Segíthet az egyik leggyakoribb gyomorbetegség, Helicobacter pylori által okozott fertőzés elpusztításában, a Crohn-betegség kezelésében, gyomorfekélyben, gyomorgyulladásban, gyomorhurutban. Emellett a máj egészségének javításában is szerepet játszhat.

Szájüregi problémák esetén is ajánlott masztika tartalmú kapszulát fogyasztani, ezt több tanulmány is alátámasztotta. Egy 2007-es tanulmány szerint fogyasztása segíthet megelőzni a fogszuvasodást. A tanulmányban résztvevők masztika rágógumit rágcsáltak, melynek hatására már 15 perc elteltével alacsonyabb lett bizonyos baktériumok szintje a szájüregben. A kísérlet végén, 135 perc elteltével pedig még alacsonyabb lett ez a szint.

Egy másik tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy a masztika hasznos fogkő ellen, mivel csökkenti a nyálban a kórokozók szaporodását és ezáltal a plakk képződést is. Ez a 2014-es tanulmány is rávilágított arra, hogy a gyanta használata a streptococcus mutans szájüregi baktérium számának jelentős csökkenését eredményezte a nyálban.

Ha tehát hajlamosak vagyunk szájüregi betegségekre, akkor masztika tartalmú táplálékkiegészítő fogyasztása igen előnyös lehet számunkra. Masztika kristály, rágótabletta, fogkrém vagy akár szájvíz – mindegyik megfelelő erre a célra. Jó hír az, hogy a masztika tartalmú táplálékkiegészítők fogyasztásakor a mellékhatások megjelenése minimális.

Források