A kollagén szó hallatán a legtöbb embernek valamilyen kozmetikum, arckrém jut az eszébe. Nem is véletlenül, hiszen a szépségiparban igen fontos anyagról van szó. Részben a kollagén felel a bőr feszességéért, rugalmasságáért és összességében az egészséges, fiatalos kinézetéért. Így nem csoda, hogy a fiatalító krémek egyik alapvető fontosságú összetevője. A bőrön kívül azonban a kollagén még rengeteg egyéb helyen is megtalálható az emberi testben; és különféle funkciókat lát el. Így ha valakit az arcbőre időtálló feszessége nem is izgat különösebben, annak is érdemes tisztában lenni vele, mi is ez az anyag és mire való. A kollagén inkább amolyan gyűjtőfogalom, ugyanis nem egy konkrét anyagot takar, különböző kollagén típusok léteznek.
Mi is az a kollagén?
A kollagén – pontosabban a kollagének – fehérjék, melyek rendkívül nagy mennyiségben fordulnak elő az emberi testben. A bőrtől kezdve az ízületeken át a különböző szövetekig mindenhol megtalálhatóak. Szerepüket tekintve változatosak, a bőr és a szövetek esetében a szerkezetükért felelnek, míg az ízületeknél a könnyű mozgást biztosítják. A vér esetében pedig az alvadást segítik elő. Egy egészen mindennapi példa a kollagénre a csirkemellen lévő hártya, ami az izmot fedi. A szervezetben található összes fehérjének nagyjából a 30%-át adják a kollagének.
Molekuláris szempontból a kollagének – mint a többi fehérje is – aminosavakból épülnek fel. Szerkezetüket tekintve szálasak, egész pontosan tripla helix szerkezetűek.
Eddig 28 féle kollagéntípust sikerült azonosítani, azonban az emberi egészség szempontjából elég csupán néhány fajtát ismerni, melyek megtalálhatók az emberi szervezetben.
A kollagén típusai
I-es típus
Az I-es típusú kollagén adja az emberi testben található kollagén 90%-át, így ez a fajta a leggyakoribb. A bőr mélyebb rétegében, a dermiszben található. Ez felel a bőr rugalmasságáért és a fiatalos kinézetéért. A kor előrehaladtával azonban lelassul a kollagéntermelés és emiatt a bőrben található kollagén is kisebb mértékben fog pótlódni. Ennek következtében romlik a bőr rugalmassága és a hidratáció sem fog úgy működni mint régen; egyszóval a bőr elöregszik.
II-es típus
Ez a fajta leginkább a csirkében és a tengeri állatokban található, mint például halak vagy kagylók. Nem olyan sűrű mint az I-es típusú, ezért a szervezet számára is könnyebben bontható kollagénről van szó. Hasznát tekintve az ízületi problémák kezelésében játszik szerepet.
III-as típus
A III-as típusú a második leggyakrabban megtalálható kollagén fajta az emberi szervezetben. Szerepet játszik a belek, az izmok és a méh szerkezetének kialakításában, valamint a véredényekben is megtalálható.
V-ös típus
Ez a típus leginkább a szemben fordul elő. Segíti a fény haladását a szaruhártyán keresztül. Az I-es és a II-es típussal közösen ez a fajta kollagén is szerepet játszik a kötőszövetek felépítésében. Előfordul még ugyanakkor a bőrben, a hajban és a méhlepényt alkotó szövetben is.
X-es típus
A 10-es típus az ízületekben, porcokban és a csontokban fordul elő leginkább, szerepe van a csontok kialakulásában.
A kollagén károsodása
A kollagénmolekulák tulajdonképpen folyamatosan károsodnak, lebomlanak és újratermelődnek. Ez teljesen természetes folyamat és addig nincs is baj, amíg az újratermelődésük lépést tud tartani a károsodásukkal. Viszont ahogyan a szervezet öregszik, úgy a termelődés mértéke lelassul és lassan, de biztosan a károsodás veszi át a vezetést. Ennek következtében a bőr elkezd ráncosodni, kialakulnak ízületi problémák, stb.
E folyamat ellen nem létezik csodaszer, nem is lehet megállítani. Az életmód viszont rendkívül nagy mértékben befolyásolja milyen gyorsan és milyen mértékben zajlik le ez a folyamat.
Olyan szokások mint pl. a dohányzás sok egyéb mellett a kollagénre is rossz hatással vannak. A dohányzás például nem pusztán a bőrben lévő elasztint károsítja, amivel hozzájárul a bőr korai öregedéséhez, de az új kollagénmolekulák termelődését is akadályozza. Emellett a dohányfüstben található nikotin miatt a vérellátás se lesz megfelelő, így a szövetek – köztük a bőr szövetei se jutnak majd megfelelő mennyiségű tápanyaghoz illetve oxigénhez.
A dohányzás mellett szintén veszélyt jelent az UV sugárzás. A nyarak egyre melegebbek, és az ózonréteg elvékonyodásának köszönhetően ez a probléma várhatóan csak súlyosbodni fog az elkövetkező évek során. Az UV sugarak olyan nagy energiájúak, hogy képesek roncsolni a kollagénmolekulákat és a termelődést is negatívan befolyásolják. Ahogy a dohányzás esetében, úgy itt is, egy ideig ez nem fog feltűnni, hiszen egy fiatal szervezet könnyebben képes pótolni a károsodott kollagént, azonban a későbbiekben meglesz a böjtje a sok felelőtlen napozásnak. Különösebben idősnek sem kell lenni, hiszen 30 éves kor körül már elkezd lassulni a kollagéntermelés, és fokozatosan elő fognak jönni a problémák. Éppen ezért fontos gondoskodni a megfelelő UV védelemről a naposabb évszakokban.
A dohányzáson és az UV sugárzáson kívül egy harmadik veszélyforrás a helytelen táplálkozás. A túlzott mennyiségű cukor és szénhidrátfogyasztás is hozzájárul a kollagén roncsolódásához.
Bár a kollagén sokszor aráncok témája kapcsán kerül elő, mégsem ez az egyetlen oka, hogy figyelni kell a pótlására. A porcok és az ízületek egészségének érdekében is szükséges figyelni a jól kialakított, kollagént is tartalmazó étrendre, ugyanis ez jelentősen segít számos öregkori ízületi probléma kialakulásának esélyét jelentősen csökkenteni.
Hogyan pótolható a kollagén?
A legkézenfekvőbb megoldás a kollagén pótlására – gondolhatnánk – ha olyan ételeket eszünk amelyek nagy mennyiségben tartalmazzák. Ez azonban nem egészen ilyen egyszerű.
A gond az, hogy a kollagén amely a táplálékkal kerül a szervezetbe nem fog egy az egyben beépülni. A szervezetnek le kell bontania kisebb alkotóelemkere – melyek a kollagén esetében aminosavak – majd újból összeraknia. Mintha vennénk egy szekrényt ami túl nagy ahhoz, hogy egy darabban beférjen a lakásba, ezért szétszedjük és darabonként visszük be, majd bent újból összerakjuk.
A probléma ezzel csupán annyi, hogy ennél is egy kicsit bonyolultabb a folyamat. Előfordulhat ugyanis, hogy a szervezetünk az aminosavakra bontott kollagént nem fogja újból összerakni, vagy legalábbis az aminosavakból nem kollagént fog építeni. Éppen ezért a kollagénben gazdag ételek nem feltétlenül fogják ténylegesen megnövelni a szervezet kollagénszintjét. Ahhoz ugyanis, hogy kollagén képződjön az aminosavakból, egy sor másik anyagra is szükség van, ilyen pl. a cink, a réz vagy a C-vitamin. Ezek hiányában a kollagéntermelés sem lesz megfelelő.
Maradva az előbbi nem egészen pontos példánál, ha szétszedtük a szekrényt falapokra és behordtuk a darabokat a lakásba, előfordulhat, hogy inkább egy komódot rakunk össze belőle szekrény helyett, ha mondjuk nincs elég csavar.
Ételek tekintetében van miből válogatni, hiszen a kollagén az állatokban is ugyanúgy megtalálható mint az emberben. A húsleves például forrás, de ugyanúgy jó a csirke vagy a sertés bőre, a marha vagy a hal is.
A kollagén pótlására rendelkezésre áll többféle táplálékkiegészítő is, melyek kutatások szerint hatásosak is, például a bőr öregedésének lassításában ugyanakkor egyik sem alkalmas az egészséges, kiegyensúlyozott étrend és a szervezetet kímélő életmód kiváltására. Étrend-kiegészítők közt gyakori a folyékony, hidrolizált kollagén, vagy más néven kollagén peptid mely ital formájában fogyasztható. Kapszula formájában is lehetséges a fogyasztása, de gyakori még a por, melyet vízzel kell elkeverni.
Forrás:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30368550/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8824545/
https://www.drugwatch.com/health/collagen/types/
https://my.clevelandclinic.org/health/articles/23089-collagen
