Napozás: minden, amit tudni érdemes róla

Tartalom

A nyár beköszöntével mindannyian szép, aranybarna bőrt szeretnénk, az erőteljes napsugarak pedig napozásra csábítanak. A túl sok napozás azonban kifejezetten káros a bőrnek, ezért fontos, hogy mértékkel tegyük és mindig figyeljünk arra, hogy betartsuk az alapvető szabályait. Hogy melyek ezek? Cikkünkből kiderül.

A ragyogó, napszítta bőr igazán jól mutat nyáron, amikor jellemzően rövidebb szoknyákban, ruhákban, rövidnadrágban, rövid ujjú pólóban töltjük a nap nagy részét. A világos tónusú bőr nem túl népszerű ebben az időszakban, ezért sokan hajlamosak bármit megtenni azért, hogy szép barna bőrük legyen, akárcsak a reklámplakátokon látható modelleknek. A napozás a legegyszerűbb módja a barnulásnak, azonban sok veszéllyel jár a bőrünk egészségére nézve. Ha mégis emellett döntünk, abban az esetben érdemes kellő figyelmet fordítani, hogy ne okozzunk maradandó károsodást bőrünknek.

Napozás: mit érdemes tudni róla?

Bőrünk akkor barnul le, amikor ultraibolya fénysugarakkal (ismertebb nevükön UV-sugarakkal) kerül érintkezésbe. Az UV-sugárzás az elektromágneses sugárzás egy olyan formája, amely a naptól vagy az ember alkotta forrásoktól származik, mint például a szolárium vagy a hegesztőpisztoly.

Három féle UV-sugarat különítünk el:

Az UVA-sugarak alkotják a földfelszínre jutó UV-fény legnagyobb részét, ez a fajta sugárzás hatol a legmélyebben a bőrbe. Az UVA-tól ugyan nem égünk le, azonban nagyon veszélyesek, hisz hosszú távon közrejátszanak a legsúlyosabb bőrrákfajta, a melanóma kialakulásában, emellett nagyban felelnek a bőröregedésért is.
Az UVB-sugarak a barnulásnak és leégésnek fő okozói, emellett nagymértékben hozzájárulnak a nem melanómás bőrrák kialakulásához és a közvetlen DNS-károsodáshoz. Az UVB-sugárzás ugyanakkor gondoskodik az energiáról, amire a bőrnek szüksége van a D-vitamin előállításához.
A nap UVC-sugarak nem érik el a föld felszínét, mert azokat a légkör ózonrétege blokkolja. Így az ember az UVC-sugárzásnak többnyire csak mesterséges forrásból van kitéve, mint bizonyos izzók vagy hegesztőpisztoly. Az UVC-sugarak általában nem jelentenek kockázati tényezőt a bőrrák szempontjából.

Bőrünknek három fő rétege van:

Felhám (epidermis): a legfelső réteg, amely folyamatosan kopik és megújul.
Irha (dermis): a középső réteg, amely többnyire idegekből, mirigyekből és tüszőkből áll, fő feladata a bőrünk rugalmasságának biztosítása.
Bőralja (hypodermis vagy subcutis): tele van zsírszövetekkel, vénákkal és artériákkal. Feladata a hőszigetelés és energiaraktározás, valamint a fizikai hatások enyhítése.

Mivel az UV-sugárzás rövid hullámhosszú, ezért csak a felhámon és írhán keresztül tud behatolni, a bőraljáig nem ér el, viszont így is számos problémát okoz a bőrnek. Az UVA-sugarak az irhába is mélyen behatolnak, így ahosszútávú károsodás fő okozói, ezzel szemben az UVB-k a felhámot károsítják, szabad gyököket termelve minden rétegében.

A melanin határozza meg az ember bőr-, szem- és hajszínét, emellett hatékonyan nyeli el a bőrt érő UV-sugarak 99,9%-át, csökkentve ezzel a bőrrák kialakulásának veszélyét. Minél több napfény éri a testet, annál több melanint termel. A sötétebb bőrűeknek több a melaninja, mint a világos bőrűeknek, emellett hajlamosabbak jobban lebarnulni, viszont nem égnek olyan könnyen, mint a világos bőrűek.

Veszélyei

A gyakori és hosszú ideig tartó napon való sütkérezés számtalan veszélyt rejt magában, hisz rendkívül káros a bőrre. Az UV-sugarak okozhatnak napégést, korai ráncosodást, szemkárosodást, legyengült immunrendszert, de akár bőrrákot is. Súlyos esetekben akár napszúrást is kaphatunk.

Az Európai Rákellenes Kódex szerint nem létezik olyan fogalom, hogy “egészséges barnulás”. Ebből kifolyólag a túlzott napozás sem lehet egészséges. A barnulás egyfajta védekezési reakció az UV-sugarak által okozott károsodás ellen, származzanak akár napfényből, akár mesterséges UV-sugarakból, mint a szolárium. Tehát a lebarnult bőr a sugárzás által okozott károsodás jele, emiatt semmiképpen sem lehet egészségesnek nevezni.

Pozitív hatásai

A napozásnak csak abban az esetben van némi előnye, hogyha nagyon kevés ideig, tehát mértékkel űzzük. A napfény a legjobb módszer a természetes D-vitamin szintünk növelésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minél többet napozunk, annál jobb a szervezetünknek: D-vitamin termelés miatt leginkább a korai órákban érdemes napozni, és legfeljebb 10 percig.

A napon való sütkérezés emellett bizonyítottan pozitívan hat a mentális egészségünkre. A napfény segíti az agyban lévő szerotonin nevű vegyi anyag fellendülését, amely több energiát adhat a testnek, és segíthet megőrizni a nyugodtságot, a pozitívságot és a koncentrációt. Az alacsony szerotonin-szint közrejátszik a depresszió kialakulásában is.

Mennyi ideig lehet napozni?

Ez több tényezőtől függ: milyen a bőrtípusunk, mennyire erős a sugárzás, illetve az ultraibolya-index mértékétől. Általánosan elmondható, hogy minél világosabb a bőrünk, annál veszélyesebb sokat időzni a napon és ebből kifolyólag annál kevesebb ideig ajánlott napozni. Hat bőrtípust különböztetünk meg:

1-es bőrtípus: nagyon világos bőr, szeplők, általában kék szem, vörös haj. Szinte sosem barnul le, hanem egyből leég.
2-es bőrtípus: világos bőr, szőke haj, kék szem. Könnyen leég, csak minimális mértékben barnul le.
3-as bőrtípus: bézs árnyalatú bőr, sötétszőke haj, szürke vagy barna szem. Mérsékelten ég le, idővel enyhén lebarnulhat.
4-es bőrtípus: világosbarna bőr, sötét haj, barna szemek. Ritkán ég le, jól le tud barnulni közepes barna árnyalatúvá.
5-ös börtípus: közepesen barna bőr, sötét haj, barna szemek. Szinte sosem ég le, könnyen lebarnul sötétebb barnává.
6-os bőrtípus: sötétbarna vagy fekete bőr, sötét haj, sötét szem. Sosem ég le, jól lebarnul.

Összefoglalva: minél világosabb a bőrünk, annál rövidebb ideig ajánlott napozni (5-10 perc), mert annál ártalmasabb a napozás. A nap sugarai jellemzően 11 órától 15 óráig a legerősebbek, ezekben az órákban senkinek sem ajánlott napozni, még a 6-os bőrtípusúaknak sem.

Az UV-index a napsugarak intenzitását méri egy adott helyen és időben, ezért mielőtt napozni indulnánk, fontos ellenőrizni, hogy a sugarak milyen erősek lesznek. Minél magasabb az UV-index, annál veszélyesebb napozni. Az UV-index 0 és 2.9 között gyengének számít, ez esetben csak a különösen érzékeny bőrűeknek kell figyelni, hogy ne töltsenek túl sok időt a napon. 7 felett már nagyon erősnek számít, 8 felett pedig extrémnek, amikor senkinek sem ajánlott a napozás. Az érzékeny bőrűeknek még gyenge UV-index esetén sem ajánlott fél óránál többet tölteni a napon, erős UV-index esetén pedig max 10-15 perc ajánlott. Tehát: a napozás-okozta károsodás egyenesen arányosan növekszik a napozás időtartamának hosszával, az UV-index erősségével.

Mire figyeljünk napozás során?

Mindig használjunk naptejet! Ez az első és legfontosabb szabály. Naptej nélkül tilos napozni! Bőrtípusúnknak megfelelő faktorszámú naptejet használjunk. Minimum 30 SPF-es, de inkább 50 SPF-es naptej ajánlott (főleg a világosabb bőrűek esetében), melyet körülbelül két óránként kenjünk újra. A tevékenységet megelőzően legalább 20-30 perccel kenjük fel a naptejet, hogy legyen ideje beszívódni. Különösen figyeljünk az anyajegyeinkre, nem árt vastagabban bekenni őket. Úszás, fürdés után kenjük be újra magunkat naptejjel.
Sose napozzunk délelőtt 11 és délután 3 óra között! Ebben a periódusban a legerősebb a napfény ereje és az UV-sugárzás, így könnyen leéghetünk, még naptej használatával is. Inkább reggel, vagy késő délután-este ajánlott napozni.
Csak mértékkel! Ne legyünk túl sokat a napon, mert óriási károkat okozhat a bőrünknek a túlzásba vitt napozás. Vigyázzunk, el ne aludjunk a tűző napon!
Igyunk rengeteg vizet. Mikor napozunk, testünk felmelegszik, izzadunk, ezért vizet veszít a test. Fontos, hogy ne csak akkor igyunk, ha szomjasak vagyunk, hanem folyamatosan.
Táplálékkiegészítők használata. Pl. az astaxanthin tartalmú alga, erős úgynevezett “belső” napvédőként védelmet nyújt a bőrnek és a szemnek a nap UV-sugarai ellen, csökkentve az általuk okozott károsodást. A szemekben fokozza a retina véráramlását és erőteljes antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek megvédik a szemlencse szöveteit a káros szabad gyököktől. Az Astaxanthin kapszulában található szabadgyökfogó hatóanyagok emellett erősítik az immunrendszert és védelmet nyújtanak az oxidatív stressz ellen. Az egyik legerősebb természetes antioxidánsként támogatja a máj-, az emésztő-, valamint a szív- és érrendszer megfelelő működését.
Napozást követően azonnal zuhanyozzunk. Válasszunk langyos vizet a hideg helyett, így pórusaink jobban megnyílnak, és az izzadságban lévő méreganyagok könnyen kiürülnek.
Használjunk bőrnyugtató krémet, mely hidratálja bőrünket a megterhelést követően.

A napozásnak tehát több a hátránya, mint az előnye. Ha megkérdezünk egy bőrgyógyászt, hogy mi a véleménye a napozásról, minden bizonnyal nem fogja helyeselni, ugyanis nemcsak növeli a bőrrák kockázatát, de korai bőröregedést is okozhat. Ha mégis ragaszkodunk hozzá, akkor rendkívül fontos a mértékletesség és a megfelelő fényvédelem.

Kosár