Ingyenes szállítás 15 000 Ft felett
15 000 Ft felett ingyenes kiszállítás!
Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2021.04.23. napján
Tartalom
A magas vérnyomás, vagy más néven hipertónia népbetegségnek számít, egyes becslések szerint a magyar lakosság több mint egynegyedét érinti. Általában hosszú évek alatt alakul ki és sokáig egyáltalán nem okoz tüneteket. Gyakran túl későn hívják fel a betegségre a figyelmet olyan szövődmények, mint a szívbetegség, vesebetegség, vagy az agyvérzés. Szerencsére a hipertónia könnyen észrevehető és a legtöbb esetben szakorvos által hatékonyan kezelhető.
Ebben a cikkben összegyűjtöttük a magas vérnyomással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat:
A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása. A magas vérnyomás – vagy más néven hipertónia – azt jelenti, hogy az artériák falait túl sok nyomás éri. A vérnyomás mérésekor kapott érték első száma azt a nyomást mutatja, ami a szív összehúzódásakor alakul ki (szisztolés vérnyomás). A második szám a szívverések közti szünetben mérhető nyomást jelenti (diasztolés vérnyomás).
Az ideális vérnyomás 120/80 Hgmm alatt van. 140/90 Hgmm feletti érték magas vérnyomást jelent. Ezeken kívül több sáv és több elnevezés létezik, de az közös bennük, hogy mindkét paraméter (szisztolés és diasztolés) esetén, ha az egyik érték magasabb, akkor azt értékeljük.
Ha az otthoni vérnyomásmérővel mért vérnyomás érték rendszeresen 135/85 Hgmm vagy a fölötti, mindenképpen szakorvosi vizsgálat szükséges, hiszen az otthoni vérnyomásmérők sokkal pontatlanabbak az orvosi higanyos vérnyomásmérőknél. Fontos tudni, hogy a vérnyomásértékek emelkedésével arányosan nőnek a kardiológiai megbetegedések kockázatai is, mint a stroke és szívinfarktus, a betegség kezelésével viszont a magas vérnyomás kezelhető.
A magasvérnyomás betegséget a kialakulás oka szerint két nagy csoportba oszthatjuk: megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos hipertóniát.
Elsődleges vagy primer hipertónia esetében a magas vérnyomás kialakulása mögött nincs kézzel fogható szervi elváltozás, az nem egy másik betegség, beavatkozás eredményeként jön létre. Több tényező felelhet ennek a kialakulásáért, többek között öröklött hajlam, környezeti tényezők, nem megfelelő étkezés, mozgásszegény életmód. Ez a fajta betegség gyakori és legtöbbször lassan, hosszú évek eredményeképpen alakul ki. Ez a klasszikus hipertónia, amelyet angiológus szakember kezel.
Másodlagos vagy szekunder hipertónia valamilyen betegség következményeként alakulhat ki, illetve bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet, tehát a magas vérnyomás gyakorlatilag egy alap betegség tünete. Ilyen betegség lehet például vesebetegség, cukorbetegség, súlyos alvászavar, érrendszeri betegségek, pajzsmirigy problémák. A másodlagos magas vérnyomás az elsődlegessel ellentétben nem fokozatosan alakul ki, hanem általában hirtelen jelentkezik. Másodlagos magas vérnyomás esetén az alap betegséget kell kezelni, ami legtöbbször magával hozza a vérnyomás normalizálódását is.
Izolált szisztolés hipertónia esetén a szisztolés vérnyomás 130 Hgmm fölött van, a diasztolés vérnyomás pedig 80 alatti értéket mutat. Idősebb emberek körében ez a fajta magas vérnyomás a leggyakoribb és a sima hipertóniával azonos kezelésre szorul.
Izolált diasztolés hipertóniáról akkor beszélhetünk, ha a szisztolés vérnyomás 140 alatt, a diasztolés vérnyomás pedig 90 Hgmm felett van. Diasztolés magas vérnyomás esetén nő a valószínűsége a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának, különösen az 50 évnél fiatalabb érintetteknél. A tüneteket nem szabad elhanyagolni, azok kezelését szakorvosra kell bízni.
Pulmonális hipertónia esetében a megnövekedett vérnyomás a tüdő artériáiban és a szív jobb oldalán jelentkezik, ami megnehezíti a vér megfelelő átfolyását a tüdőn és növeli a tüdő artériáinak vérnyomását. Ahogy a vérnyomás egyre nő, úgy a szív jobb kamrájának egyre erősebben kell dolgozni ahhoz, hogy a tüdőn keresztül elegendő vért tudjon pumpálni. Idővel emiatt a szívizmok meggyengülhetnek, ami szívelégtelenséghez vezethet. Annak ellenére, hogy a betegség bizonyos fajtái nem gyógyíthatóak, kezelésük sokat tud segíteni a tünetek enyhítésében és az életminőség növelésében.
Egy nap folyamán a vérnyomás valamennyit váltakozik, de a vérnyomásértékeknek viszonylag egyenletesnek kell lenniük. Ha rendszeresen a nagyon magas és az alacsony értékek között váltakozik a vérnyomás, ingadozó vérnyomásról beszélhetünk. Abban az esetben, ha ez a változás a kiugróan magas és a kiugróan alacsony értékek között jelentkezik, ajánlott a megfigyelés és a kezelés. Ingadozó vérnyomás esetén fontos, hogy rendszeresen mérjük vérnyomásunkat, mivel ennek segítségével feltérképezhető a jelenség oka.
Általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás éjjel, alvás közben alacsonyabb, mint napközben. A nap folyamán a vérnyomás folyamatosan nő egészen délutánig, majd késő délután és este már csökken. Az esti magas vérnyomás a kialakuló hipertónia jele lehet. Ha tartósak az esti magasabb vérnyomás értékek, ajánlott angiológus vagy kardiológus szakorvoshoz fordulni, aki segíthet a probléma kivizsgálásában és kezelésében.
Reggelente ébredés után általában még alacsonyabb a vérnyomás, mint a nap folyamán. Előfordulhat, hogy egy-egy nap reggel magasabb a vérnyomás, amelynek az étrend, alkoholfogyasztás, a mozgás és az aktuális fizikai állapot lehet az oka. Ha tartósan magasak a reggeli vérnyomás értékek, érdemes szakembert felkeresni, aki segít a megfelelő kezelés kialakításában. Az orvosi gyógyszeres kezelés mellett az életmódbeli változtatások is sokat segíthetnek a reggeli magas vérnyomás csökkentésében.
A magas vérnyomást sokszor néma gyilkosként emlegetik. Ennek oka, hogy sokszor nem okoz tünetet, csak egy mérési eredmény hívja fel a figyelmet az eltérésre.
Az első tünetek egyike lehet a visszatérő, jellemző módon reggel jelentkező fejfájás, a tompa tarkótáji, halántéktáji lüktetés, amely lehajlás esetén fokozódik. Emellett okozhat szédülést, fáradékonyságot is. Gondolhatunk magas vérnyomásra akkor is, ha romlik a koncentrálóképességünk és az egyensúlyérzékünk, szívünk visszatérően túl szaporán dobog, vagy gyakran panaszkodunk tompa mellkasi nyomásra, ok nélküli izzadásra vagy múló látászavarra.
A hipertónia tünetei sok esetben nem okoznak olyan komoly panaszokat, hogy az érintettek orvoshoz forduljanak vele, így csak a súlyosabb szövődmények jelentkezésekor szembesülnek azzal, hogy magasvérnyomás betegségben szenvednek.
A magas vérnyomás először a szemfenéki érrendszert érinti. A szemfenéki érrajzolat az egyetlen érhálózat, amely alapján a szervezet érrendszerének állapotára lehet következtetni. A szív- és érrendszeri károsodás következményeként kialakult szívbetegség tünete lehet többek között a terhelésre jelentkező nehézlégzés, gyakori éjszakai vizeletürítés. A magasvérnyomás betegség legsúlyosabb következményeként stroke is létrejöhet, valamint növeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
A magas vérnyomás diagnosztizálásához elengedhetetlen a vérnyomásmérés. A legtöbb vérnyomásmérő eszköz egy felfújható mandzsettával működik, amelyet a karra kell helyezni. A hipertónia megállapítását követően az orvos feladata, hogy meghatározza típusát (elsődleges hipertónia vagy másodlagos hipertónia) és a lehetséges okokat. Másodlagos hipertónia esetén elsősorban a háttérben álló betegség kezelésére van szükség.
Egyetlen vérnyomásmérés önmagában még nem elegendő a hipertónia megállapításához. A szakorvos több mérést is elvégez egy kijelölt időtartamon belül ahhoz, hogy pontos diagnózist állíthasson fel. Esetleg mindennapos otthoni mérést javasolhat vagy adott esetben 24 órás vérnyomásmérésre is szükség lehet.
A vizsgálat részeként további kérdéseket tesz fel a páciens kórtörténetével kapcsolatban. Gyanú esetén az orvos további diagnosztikai vizsgálatokat kérhet, például vizelet-, vér-, EKG-, és szívultrahang vizsgálatot.
A vérnyomásértékektől függően az alábbi kategóriákat különböztetjük meg:
A hipertónia kialakulásának sokféle kockázati tényezője lehet. Ezek közül a leggyakoribb tényezők a következők:
A magas vérnyomás korai szövődménye lehet a kisebb vagy nagyobb erek megrepedése, elsősorban az érfal betegsége vagy gyengesége esetén. Ez a repedés az érrendszer bármely pontján előfordulhat; a főverőér vagy az agyi erek sérülése esetén akár végzetes kimenetelű is lehet.
A tartós magas vérnyomás, különösen, ha nem kezelik, egyre súlyosabb károsodásokat okozhat. Késői szövődményei között említendő az érelmeszesedés fokozódása, melynek következményeként agyi érszűkület, agyérgörcs vagy más néven stroke, szívinfarktus, a szív fokozott igénybevétele, megterhelése miatt pedig szívelégtelenség alakulhat ki. A végtagi erek szűkülete végső esetben amputációt is szükségessé tehet, a szem ereinek károsodása pedig látásromláshoz, akár vaksághoz is vezethet.
A kezelési mód minden esetben függ a magas vérnyomás súlyosságától, valamint a páciens kórtörténetéből, családi anamnéziséből és életmódjából fakadó rizikó faktoroktól.
Kismértékű vérnyomás emelkedés esetén életmódváltás lehet a megoldás, közepesen magas vérnyomás esetén általában életmódváltással egybekötött gyógyszeres kezelés a hatékony, kórosan magas vérnyomás esetén pedig mindenképpen szükséges egy kardiológiai vizsgálat a további kezelések meghatározásához.
Orvos tanácsára érdemes változtatni az életmódon az alábbi módon:
Gyakran azonban az életmódváltás nem elegendő a kezeléshez. A helyes étrend és a megfelelő mozgás mellett gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, akár élethosszig tartóan. Egészségügyi állapottól függően a kezelő angiológus vagy kardiológus szakorvos ki tudja választani a legmegfelelőbb gyógyszert a kezeléshez. Általában négyféle típusú gyógyszert szoktak használni a hipertónia gyógyszeres kezelésére: tiazid vízhajtókat, ACE-gátlókat, angiotenzin-receptor blokkolókat, valamint kalciumcsatorna-blokkolókat.
Ahogy minden betegség, úgy a magas vérnyomás tekintetében is elsődleges annak megelőzése. Lássuk, hogyan előzhetjük meg ezt a kórt, illetve ha már kialakult, hogyan javíthatunk rajta gyógyszeres kezelés nélkül:
Fontos hangsúlyozni, hogy bár már kialakult hipertónia esetében egyes esetekben elegendő lehet az életmódváltás, de többnyire gyógyszeres kezelés szükséges. Ezért mindenképpen javasoljuk szakember felkeresését a diagnózis felállításához, valamint a leghatékonyabb kezelési mód meghatározásához.
Tudományos háttér:
