Felkeltené az érdeklődését, ha azt mondanánk, hogy létezik egy olyan táplálék, amitől nemcsak egészségesebbek lehetünk, de lefogyhatunk, sőt hosszabb ideig élhetünk? Nem valamiféle drága és elérhetetlen dologra kell gondolni, mindezt a rostban gazdag ételek fogyasztása nyújtja számunkra.
Mi az, ami megvéd a szívrohamtól és a stroke-tól, segít megelőzni a súlygyarapodást, stabilizálja a vércukor- és a koleszterinszintet, nem mellesleg olcsó is? Nos, a rostokról van, amelyekhez ráadásul csupa ízletes forrásból juthatunk hozzá. A rostban gazdag ételek fogyasztása tehát nem csak élvezettel jár, hanem számos egészségügyi előnyt tartogat. Azt is kijelenthetjük, hogy nélkülözhetetlenek a lapos has és a karcsú derék eléréséhez.
Mire való a rost?
Számos pozitív hozadéka van a rostban gazdag ételek fogyasztásának. Az effajta táplálkozás nemcsak a fogyókúra idején javasolt, szervezetünk egyébként is igényli a rostokra ahhoz, hogy megfelelő legyen az emésztésünk. A zsírégetéshez szintén nélkülözhetetlenek, és segítenek a bélrendszerben lerakódott salakanyagok és mérgek eltávolításában. Hiányukban a jótékony bélbaktériumok, azaz probiotikumok, köztük a fogyást támogató Lactobacillus gasseri nem jutnak elegendő táplálékhoz, ami többek közt az immunrendszerünk legyengülését vonja maga után. Mindezek fényében nehéz elhinni, hogy egykor létezett egy olyan szemlélet, amely szerint a rost haszontalan, mi több érdemes mellőzni, mivel az emberi szervezet képtelen megemészteni.
A rostszegény táplálkozás számos egészségügyi probléma létrejöttéért felelős. Mindenekelőtt a különféle bélrendszeri megbetegedésekért, de a cukor-, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását is okozhatja. A rostok szó szerint kitakarítják az emésztőrendszert, úgy kell elképzelni őket, mint egy pohármosó kefét. Mivel megszabadítják a vastagbél falát a lerakódásoktól, biztosítják a bélflóra egyensúlyát. Mindezt a probiotikus baktériumok szaporodásán keresztül is elősegítik. A rostok ugyanis a baktériumok táplálékát jelentik. Minél sokszínűbb a bélflóra, annál jobban védve vagyunk a fertőzések ellen. De miért mondjuk ezt? Szoros összefüggés van a probiotikumok és az immunrendszer között. Nem tévedés, hogy az immunsejtek 70-80 százaléka a vastagbélben foglal helyet. Ha a számuk nem megfelelő immungyengeség alakulhat ki. Védtelenebbé válunk a fertőzésekkel szemben. Ideális mennyiségben azonban elejét veszik a kórokozók elszaporodásának az emésztőrendszerben. És ez még nem minden! Vitaminokat, gyulladásgátló vegyületeket, szerotonint és természetes antibiotikumokat szintetizálnak.
Paracelsusnak igaza volt
Tudományos bizonyítékok születtek arra nézve, hogy rostban gazdag ételek csökkentik a bélrák kialakulásának kockázatát. Mérséklik a magas vércukor- és koleszterinszintet, ezáltal szerepet vállalnak az epekő, a 2-es típusú cukorbetegség, továbbá a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. A vastagbélben lerakódott salakanyagok többféle emésztési problémát okozhatnak, beleértve a puffadást, szorulást és hasmenést. Paracelsus, aki a középkorban ismert orvosnak és természettudósnak számított már a XVI. században kijelentette, hogy „a halál a belekben lakozik”. Akkoriban talán nem vették komolyan a kijelentését, azonban mára bebizonyosodott, hogy Paracelsusnak igaza volt. Ha a bélrendszer nem egészséges, a fentebb említett betegségek bármelyike kialakulhat. Hogy ez ne történjen meg, a legjobb, ha rostdús ételeket fogyasztunk.
Rostok nélkül a bélperisztaltika lelassul. A rost felpuhítja székletet, és a bélmozgás serkentésén keresztül ösztönzi a béltartalom az áthaladását a vastagbélen. Ha a széklet kemény, annak székrekedés a következménye. Aki a vécén ülve erőlködik, annál gyakrabban alakul ki aranyér. Az erőlködés miatt megnövekedett hasűri nyomás egyik következménye a visszeresség.
Van különbség a rostok között?
Kétféle rost létezik: oldható és oldhatatlan. Az oldhatatlan rost nem oldódik vízben, csak a vizet magába szívva megnő a térfogata. Segít megelőzni a székrekedést, és megtalálható a teljes kiőrlésű gabonákban és a zöldségekben. Az oldható rost vízben oldódik. Részt vesz a vércukorszint szabályozásában és a koleszterinszint csökkentésében. Sok étel egyaránt tartalmaz oldható és oldhatatlan rostot. Általában minél természetesebb és feldolgozatlanabb egy élelmiszer, annál magasabb a rosttartalma. A húsban, a tejtermékekben vagy a cukorban nincs rost. A finomított vagy ételek, például a fehér kenyér, fehér rizs és a péksütemények szinte teljes mértékben nélkülözik. Válasszunk teljes kiőrlésű gabonát a finomított helyett.
Hogyan támogatják a fogyást a rostok?
Amennyiben étrendünk kellő mennyiségű rostot tartalmaz, tovább tart a jóllakottság érzés. A rostok elejét veszik az étkezést követő vércukorszint-emelkedésnek, sőt hosszú időre eltelítenek. Mivel nem érezzük magunkat éhesnek, kisebb az esélye annak, hogy megszegjük a diétát, vagy az éhségtől szenvedve feltépjük a hűtőszekrény ajtaját.
A hasi zsír rendkívül egészségtelen. Valójában növeli a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és más egészségi állapotok kockázatát. Szerencsére megszabadulhatunk tőle, és a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a magasabb rostbevitel a hasi zsír létrejöttének alacsonyabb kockázatával függ össze. [1.] Az oldható rostok fogyasztása elősegítheti a hasi zsír elvesztését, és megakadályozhatja a zsírgyarapodást. Egy tanulmány a naponta bevitt oldható rostok mennyiségének 10 grammos növelését összefüggésbe hozta a hasi zsírgyarapodás alacsonyabb kockázatával. [2.]
Mivel a szervezet nem tudja megemészteni rostot, nagyrészt változatlanul éri el a beleket. A bélbaktériumok specifikus enzimjei azonban képesek megemészteni őket. Ez az egyik fontos módja annak, hogy a bélbaktériumok elősegítsék az optimális egészséget. Az oldható rostok emésztésének és lebontásának ezt a folyamatát fermentációnak nevezzük. A probitikumok rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek a hasi zsír csökkentését eredményezhetik. A rövid szénláncú zsírsavak növelik a zsírégetés, vagy csökkentik a zsírraktározás sebességét, bár ennek pontos működését nem teljesen értik. [3.] Egyes tanulmányok azt találták, hogy az oldható rostok fogyasztása lejjebb viszi a szervezet által termelt éhséghormonok, köztük a ghrelin szintjét. [4.] Kiderült, hogy az oldható rost növeli a teltségérzést előidéző hormonok termelését. [5.]
A rostban gazdag étrend támogatja az emésztést, és megakadályozhatja a székrekedést, mivel nagy térfogatú anyagot szolgáltat a bélizmok működésének serkentésére. Különösen a gabonafélékből származó oldhatatlan rost csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Ha valaki már cukorbeteg, az oldható rostok fogyasztása lelassíthatja a cukor felszívódását, és javíthatja a vércukorszintet. Vannak olyan kutatások, amelyek szerint a magas rosttartalmú étrend fogyasztása segíthet megelőzni a vastagbélrákot, bár a bizonyítékok még nem meggyőzőek. A magas rosttartalmú ételekben bővelkedő táplálék az egyéb emésztőrendszeri rákok, köztük a gyomor-, száj- és a garatrák alacsonyabb kockázatával is összefügg.
Milyen ételek a legjobb rostforrások?
Rostokat tartalmaznak a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, diófélék és magvak. A szárított gyümölcsökben, például a mazsolában, a datolyában és a fügében magas a rosttartalom, de a cukor mennyisége is. Remekül kiegészítik a zabpelyhet, de figyeljünk az adagok méretére. A szűrt gyümölcslevek, mint a szőlő és az alma, nagyon kevés rostot tartalmaznak. Jobb, ha az egész gyümölcsöt héjával együtt esszük meg, nem pedig levét. A szűretlen narancslé viszont tartalmaz rostot.
A gyümölcsök közül javasolt a körte, alma, eper, narancs, banán, málna és avokádó, míg a zöldségek közül a cékla, sárgarépa, édesburgonya, brokkoli, fodros kel, articsóka, kelbimbó, kelkáposzta, spenót és paradicsom. A hüvelyesek között a lencse, vesebab és csicseriborsó, míg a gabonafélék körében a zab, a rozs és a quinoa foglal el dobogós helyet a magas rosttartalmú ételek listáján. Az olajos magvak, köztük a dió, mandula, napraforgó-, tök- és lenmag, valamint a pisztácia és a földimogyoró fogyasztása ajánlott. Tulajdonképpen minden zöldség- és gyümölcsféle tartalmaz rostot, de az imént felsoroltak többet.
Az étcsokoládé vitathatatlanul a világ egyik legfinomabb étele. Meglepően magas a tápanyagtartalma, valamint az egyik antioxidánsokban és tápanyagokban gazdag étel a bolygón. Olyan étcsokoládét válasszunk, amelynek kakaótartalma 70-95 százalék vagy annál magasabb, és minél kevesebb hozzáadott cukor legyen benne. Meglepő módon egy kockányi minőségi étcsokoládé 1,0-1,5 gramm élelmi rostot foglal magába.
Magas rosttartalmú étrendre való váltás
Amennyiben valaki még nem ismeri a magas rosttartalmú ételeket, a legjobb, ha a vízbevitel növelése mellett fokozatosan adja hozzá őket az étrendjéhez. Hirtelen nagy mennyiségű rost bevitele mellékhatásokat okozhat, például hasi görcsöket, bélgázokat, puffadást vagy hasmenést. Ezeknek el kell múlniuk, ha az emésztőrendszer megszokja a több rostot.
Ugyan a rostok ezernyi jótékony tulajdonsággal rendelkeznek, a legtöbb ember nem éri el az ajánlott napi rostbevitelt, amely nőknél 25, férfiaknál 38 gramm. Egészségünk érdekében törekedjünk ennek megváltozatására!
Források:
https://www.healthline.com/nutrition/22-high-fiber-foods#TOC_TITLE_HDR_14
https://www.healthline.com/nutrition/fiber-and-belly-fat#TOC_TITLE_HDR_6
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21681224/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21681224/
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3735932/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19369431/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19776140/
