A rekedtség legtöbb esetben spontán szűnő, ártalmatlan tünetként üti fel a fejét, ám bizonyos esetekben komolyabb megbetegedés rejtőzhet a háttérben. Három héten túl fennálló rekedtség kivizsgálását mindenképpen el kell indítani fül-orr-gégész szakorvos, szükség esetén foniáter szakember által.
Hogyan alakul ki a hang?
A hang képzéséért a gége izmai, idegei felelnek. A hangképzés helye a hangszalagok szintjén van, mely páros szerv, a hang csak akkor lesz kielégítő, amikor ez a két hangszalag tökéletesen záródik, tehát mindkettő jól mozog. A hang magasságáért a hangszalagok hossza felel, a nők hangja magasabb a férfiaké mélyebb. A pubertás környékén, a gége növekedése, „Ádám-csutka” kialakulása révén a hangszalagok hossza is hirtelen megnő, ezzel beindítva a mutálás, a hang mélyülésének folyamatát, mely teljesen természetes folyamat. A hangképzés rendellenességeit diszfóniának hívjuk.
Lehet, hogy a pajzsmirigyemmel van probléma?
A rekedtség foka széles skálán mozog. A páciens gyakran jelentkezik a szakrendelésen azzal a panasszal, hogy hangja fátyolozott, gyenge, suttogó, esetleg kaparó, érces, erőltetett beszédre nagyon könnyen bereked vagy hangja teljesen „elmegy”.
Az esetek jelentős részében a rekedtség csak átmeneti, legtöbb esetben nincs szükség háziorvos felkeresésére sem. Banális felsőlégúti meghűlést, vírusos infekciót gyakran kísér hanggyengeség, mely általában spontán. Bakteriális felülfertőződés esetén antibiotikumra szűnik, többnyire két héten belül. Jól ismert tény, hogy dohányosok körében sokkal gyakrabban fordul elő, hogy hangjuk rekedt, érces csengésű legyen. A hangszalagok csak akkor tudják ellátni a kívánt funkciójukat, amennyiben azok záródása teljes. Abban az esetben, ha egyik vagy mindkét hangszalag felszínén csomó, lokális vizenyő (mely képezheti allergiás reakció részét, de lehet idült is – Reinke oedema), bevérzés, esetleg daganatszövet jelenik meg, annak első tüneteként a hang minőségében észlelünk majd változást.
A rekedtség időnként foglalkozási betegségként üti fel fejét.
Olyan páciensek körében, akik hangjukat folyamatosan használják, úgymint színészek, énekesek, tanárok, stb. Az ebbe a betegcsoportba tartozó betegek gyakran azt tapasztalják, hogy a hangerősségük fokozatosan gyengül, a nap végére szinte csak suttogni bírnak. A hangszalagon ilyenkor gyakran úgynevezett énekes csomó jelenik meg, mely megfelelő hangképzési technika elsajátításával orvosolható. Az egyik oldali hangszalag mozgásban történő elmaradása esetén úgynevezett inkomplett záródás jön létre, a beteg hangja elgyengül. Kétoldali hangszalagbénulás potenciálisan életveszélyes megbetegedés a fenyegető légútvesztés miatt, ilyenkor ugyanis a hangszalagok közötti hangrés olyan mértékben beszűkülhet, ami a test oxigénellátottságát akadályozhatja. Ezen utóbbi eset azonnali fül-orr-gégészeti beavatkozást, ún. hangréstágítást, esetleg légcsőmetszést tehet szükségessé. Egyik vagy mindkét oldali hangszalag bénulását alaposan ki kell vizsgálni, fül-orr-gégészeti szakrendelőben. Hátterében számos megbetegedés állhat. Mind közül a legveszélyesebb, amikor a gége mozgatásáért felelős ideg károsodása révén lebénul általában az egyik oldali hangszalag. Ezt legtöbbször valamilyen daganatos megbetegedés okozza, úgymint a gége elsődleges daganata, pajzsmirigy/tüdő daganatos megbetegedése, agydaganat, ám lehet agyvérzés korai vagy késői tünete is.
Bizonyos esetekben pajzsmirigyeltávolítás következményeként alakul ki, melynek oka a hangszalagokat beidegző idegszál sérülése műtét során. Ez a beavatkozást követően azonnal észlelhető a hang fátyolossá válása, ritka (két oldalt érintő esetben) fulladásos panaszok által. A gyanított diagnózist fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, gégetükrözés erősítheti meg. A fül-orr-gégész szakorvos gyakran derít fény LERD (laryngoesophagealis refluxbetegség) fennállására, mely során a túltermelődött gyomorsav nem csak a tápcsatornában marad, hanem a légutakba, a gégébe is bekerül, krónikusan irritálva ezzel annak nyálkahártyáját. A rekedtség további ritka okát képezheti a kórelőzményben szereplő tartós lélegeztetés, agyi megbetegedések (sclerosis multiplex, ALS), ún. neuromuszkuláris betegségek (myasthenia gravis), gégét ért ütés (a gégeporcok elmozdulása, törése miatt).
Több hete rekedt vagyok, évtizedek óta dohányzom. Van okom félni?
Ha három hétnél tovább fennálló rekedtséget észlelsz magadon, úgy mihamarabb szükséges egy alapos fül-orr-gégészeti vizsgálat. Az esetek jelentős többségében nem kapunk rossz hírt az orvosnál, legtöbbször csak valamilyen banális probléma, például refluxbetegség kerül diagnosztizálásra. A vizsgálat az előzmények alapos kikérdezésével kezdődik. Az orvos kérdései során ki fog térni a tünetek fennállásának időtartamára, a kórelőzményben szereplő esetleges felsőlégúti megbetegedésre, műtéti beavatkozásokra, meg fogja kérdezni foglalkozásunkat, illetve rá fog kérdezni káros szokásainkra, különös tekintettel a dohányzásra és alkoholfogyasztásra.
A potenciális társuló tünetek közül az alábbiakat mindenképpen meg kell említenünk a rendelőben:
- vérköpés,
- légszomj,
- köhögés,
- torokfájdalom,
- nyelési nehezítettség (dysphagia),
- fülbe sugárzó fájdalom.
Az előbb felsorolt tünetek fennállása ugyanis előre vetítheti a gégét vagy a tüdőt érintő daganatos betegség fennállását. A fizikális vizsgálat szerves részét képezi a gégetükrözés, mely történhet „direkt” és „indirekt” módon. Indirekt gégetükrözés legegyszerűbb kivitelezése során egy előre felmelegített gégetükör segítségével, nyelvünket eltartva néz bele az orvos a torkunkba, ahol látótérbe hozza a gége és a hangszalagok területét. Ennél nagyobb, közelebbi, pontosabb képet adnak a különböző endoszkópos megoldások, amelyek kivitelezése történhet szájüregen (90°-os endoszkóp) vagy orrüregen (flexibilis endoszkóp – fiberoszkóp) keresztül. Abban az esetben, ha a beteg garatreflexe nagyon erős a vizsgálat kellemesebbé tételéhez, illetve a minél jobb minőségű endoszkópos kép elnyeréséhez felszíni érzéstelenítés használható, amely a legtöbb esetben lidokaint jelent, spray formájában. A vizsgálat fájdalmat nem okoz, de egyes embereknek kellemetlen lehet. Direkt gégetükrözés műtői körülmények között történik, leggyakrabban mintavétel céljából.
Három héten túl fennálló rekedtséggel segítséget kell kérni szakembertől
Amennyiben a diagnózis felállítása megtörtént, úgy nincs más hátra, mint az mielőbbi oki terápia. Legegyszerűbb esetekben, azaz ha a rekedtség hátterében felsőlégúti megbetegedés áll, úgy elsősorban a hangszalagok pihentetése (beszéd csökkentése), párásítás, immunerősítés javasolt. Amennyiben bakteriális felülfertőződést állapít meg kezelőorvosunk, úgy valószínű antibiotikus kezelésben fogunk részesülni. Helytelen hangképzési technika, énekes csomó, ismeretlen eredetű hangszalagbénulás esetén a fül-orr-gégész speciálisan a hang betegségeivel foglalkozó szakemberhez, úgynevezett foniáter szakorvoshoz fog irányítani bennünket, aki különböző hangképzési technikák elsajátítására fog minket megtanítani. Ez egy hosszabb folyamat, mely a beteg részéről is türelmet és időt igényel.
Abban az esetben, ha a rekedtség hátterében refluxbetegségre derül fény:
- úgy első lépésben diéta (csípős, fűszeres, savas, nagyon meleg ételek és italok mellőzése),
- életmódbeli változtatások (pl. fekvés során megemelt felsőrész),
- kiegészítő terápiaként pedig savcsökkentő kezelés jöhet szóba.
Gégeödéma észlelése esetén az orvosunk azonnali kórházi felvételt fog javasolni, intravénás gyulladáscsökkentő kezelés (szteroid) megkezdése céljából. Amennyiben a hangképzési zavar hátterében hangszalagon elhelyezkedő jó vagy rosszindulatú elváltozás kerül diagnosztizálásra, úgy mihamarabbi altatásos mintavétel, szövettani lelet birtokában műtéti beavatkozás, daganatos megbetegedés esetén további kiegészítő onkológiai kezelés (leggyakrabban sugárterápia) lehet indokolt. Fenyegető légúti szűkületet okozó kétoldali hangszalagbénulással leginkább kétoldali pajzsmirigylebeny eltávolításának komplikációjaként találkozhatunk, mely a hangszalagok ún. kiöltését, sürgős esetben légcsőmetszést eredményezhet.
Leggyakrabban megelőzhető kórkép áll a háttérben
A rekedtség kialakulását sok módszerrel meg lehet előzni. A téli hónapok közeledtével javasolt a réteges ruházat, immunrendszerünk erősítése, vírusfertőzések elkerülése érdekében rendszeres maszkviselés, megfelelő folyadékfogyasztás. Amennyiben szakmánk, munkakörnyezetünk igényli hangunk folyamatos megerőltetését, úgy javasolt megelőzésképpen foniáter szakorvos felkutatása a helyes hangképzési technika megfelelő elsajátítása céljából. A gége rosszindulatú megbetegedéseinek legfőbb rizikófaktorait, azaz a nagyfokú dohányzást és alkoholfogyasztást tartósan érdemes elkerülni, pláne abban az esetben, ha mindez rossz szájhigiénával társul. A daganatos megbetegedés mihamarabbi diagnosztizálása céljából javasolt az évenkénti tüdőszűrés, háziorvosi vizsgálat, szükség esetén fül-orr-gégészeti vizsgálat.
A rekedtség leginkább veszélytelen tünet és minden szakmai segítség nélkül magától is elmúlik. A hosszabb ideig tartó hangképzési zavar azonban nem csak zavaró, hanem potenciálisan veszélyes megbetegedést is jelezhet, így hetekig tartó zavaró rekedtség esetén háziorvos majd fül-orr-gégészeti szakrendelő felkeresése mindenképpen javasolt!
