A felső légutakat érintő allergia sokak által ismert, vezető tünete a nem csillapodó tüsszögés, vizes orrfolyás, orrdugulás, szemek kivörösödése és a szemviszketés (konjunktivitisz). Amennyiben a fenti tünetek legalább egyike, hetente több napon keresztül, napi egy, vagy több órán keresztül fennáll, úgy valószínűsíthető, hogy allergiás eredetű nátha (rhinitis allergica) rejtőzik a háttérben. Szakember felkeresése, a diagnózis felállítása, majd a személyre szabott megfelelő terápia kiválasztása az életminőség jelentős javulását eredményezheti!
A nátha a mindennapi életet jelentősen megkeserítő megbetegedés. Az ötödik leggyakoribb, hosszútávon fennálló kór hazánkban, Európában előfordulási gyakorisága 5-25 % körülre tehető. Felosztás alapján megkülönböztetünk nem-allergiás és allergiás rinitiszt. A nátha kialakulásának hátterében számos tényező állhat. A nem-allergiás rinitiszt okozhatják bizonyos fertőző ágensek (leggyakrabban vírusok), gyógyszerek (nem-szteroid gyulladáscsökkentők, ACE-gátlók), hormonális változások (pl. a terhesség, kifejezetten a 3. trimeszterben, pubertás, szexuális izgalom, klimax), egyes élelmiszerek (mogyoró, hal, kagyló), gasztroözofageális reflux, pszichogén tényezők, emócionális, sok esetben azonban egyértelmű eredetet nem sikerül megállapítani. Az allergiás rinitisz alatt az orrnyálkahártya immunsejtek által közvetített (immunglobulin E) allergiás gyulladását értjük. Leggyakrabban légúti allergének váltják ki, de előfordulhatnak bizonyos foglalkozás során előforduló faktorok is (pl. latex, pamut, gyapjú) .
Az allergiás rinitisz felosztása típus szerint
- Szezonális (pollen)
- Perenniális/egész éven át tartó (atka, állatszőr)
- Epizódikus
Szezonális allergiát az alacsony fajsúlyú polleneket nagy tömegben termelő növények váltanak ki. A csoport a megnevezését onnan kapta, hogy ezen pollenek előfordulása szezonalitást mutat. Az „allergia szezon” kezdete aktuális időjárásunkat is figyelembe véve február végére, márciusra tehető, kialakulását az olyan korán virágzó fák okozzák, mint a mogyoró, éger, nyír, esetleg a kőris. Április végétől júliusig különböző fűfélék és takarmánynövények termelik a nem kívánatos polleneket (gabonafélék, kukorica, rozs, perje, csenkesz, komócsin). Augusztustól októberig keseríti meg az arra érzékeny emberek életét a talán leginkább ismert allergén, a parlagfű, illetve egyéb gyomok, úgymint csalán, üröm, útifű. Egyes gombák is szerepelhetnek az allergiás tünetek kiváltó okaként.
Perenniális allergiát az esetek nagy részében háziporatkák, állatok szőre, testnedvei, hámdarabkái illetve bizonyos gombaspórák okoznak. Tünetei közül az orrdugulás a domináló, szemtünetek kevésbé jelentkeznek.
Az allergiás rinitisz felosztása lefolyás szerint
- Intermittáló (Kevesebb, mint heti 4 napig, vagy kevesebb, mint összesen 4 hétig áll fenn)
- Perzisztáló (Több, mint heti 4 napig, vagy összesen több, mint 4 hétig áll fenn)
Az allergiás rinitisz felosztása súlyosság szerint
- Enyhe
- Közepes/súlyos
Enyhe esetben a beteg mindennapi életét a tünetek csak kis mértékben befolyásolják. Alvásuk pihentető, a napi teendőket nehézségek nélkül elvégzik, munka és iskolai teljesítményük változatlan, nem állnak fenn kifejezetten zavaró tünetek. Ezzel szemben közepes és súlyos fokú allergiás nátha esetén az alvás a felsőlégúti elzáródás, illetve a zavaró tünetek miatt súlyos mértékben romlik, a beteg kialvatlanul kel, nehezen tud elaludni. A mindennapi teendőket, sportolást nehezebben végzik el, munka és iskolai teljesítményük csökken az állandóan fennálló panaszoknak köszönhetően. Egy 2006-os tanulmány alapján az allergiás nátha a magas stresszhatásnál is fokozottabb mértékben rontja a munkateljesítményt, globális mértékűvé duzzasztva ezzel a betegség súlyát. Alapjául szolgálhat számos megbetegedésnek, jelentősen súlyosbíthatja az allergiás asztma tüneteit, allergiás rinitisz talaján kialakulhat orrmelléküreg-gyulladás, középfülgyulladás is. Kezelése jelentős terhet ró mind a páciensre, mind az egészségügyi ellátó rendszerre.
Mit tegyek, ha tapasztalom magamon a fenti tüneteket?
Amennyiben gyanú van allergiás nátha fennállásának lehetőségére, úgy érdemes mihamarabb háziorvosunkhoz fordulni. A felső légutakat érintő allergia diagnosztizálásában fül-orr-gégész szakorvos áll rendelkezésünkre, aki különböző vizsgálatokat rendelhet el, illetve irányíthat bennünket tovább egyéb szakma szakorvosához. Ha az orrlégzési panaszokhoz légzési nehezítettség is társul, úgy érdemes mihamarabb tüdőgyógyász felkeresése is allergiás asztma, illetve egyéb idült pulmonológiai megbetegedések (pl. COPD) kizárása céljából. Abban az esetben, ha egyértelmű kapcsolatot vélünk felfedezni egy lehetséges allergén (pl. kutya-macskaszőr) és a tünetek megjelenése között, úgy első lépésben érdemes annak elkerülése egy darabig, persze csak ha erre van lehetőségünk. Alternatív lehetőségként, enyhe allergiás nátha otthoni kezeléseként felmerülhet természetes anyagokból előállított gyulladáscsökkentő, immunrendszert erősítő termékek használata.
Mire számíthatok az orvosnál?
A kivizsgálás minden esetben egy alapos kórtörténet felvételével kezdődik. Valós és helyes diagnózis nélkül nem lehet megfelelő a terápia sem. Az orvos körüljárja a tünetek típusát, fennállási idejét, súlyossági fokát, a társuló panaszokat, kitér a társuló betegségekre, az eddig kipróbált terápiás megoldásokra. Amennyiben volt ilyen, azokat mindenképpen érdemes elvinni a rendelőbe is, hogy a kezelőorvos pontos képet kapjon az előzményekről. Az orvosi vizitet megelőzően tanácsos a tüneteket egy hétig szorosabban megfigyelni, akár lejegyzetelni azok fennállási idejét, illetve az ahhoz társuló – korábbiakban felsorolt – tüneteket. Ezen információk alapján az orvos fel tudja mérni, hogy valóban felmerül-e allergia lehetősége, ha igen az milyen típusú, súlyosságú.
Következő lépésként fizikális vizsgálatra kerül sor, majd pedig allergológiai vizsgálatok során specifikus Immunglobulin E ellenanyagokat kimutatása történhet meg. Ez a kimutatás történhet vérből (szérumból) vagy bőrpróba során. Az allergológiai vizsgálatok gold standardja a bőrtesztek csoportjába tartozó Prick-teszt, mely során az alkar bőrére visznek fel különböző potenciális allergéneket meghatározott sorrendben, 15 perccel később pedig leolvassák az eredményt: az allergiás reakció foka a kialakult reakció (vérbő, viszkető, kiütés jellegű eltérés) kiterjedéséből, a csalángöb nagyságából kikövetkeztethető, ezáltal az adott allergénre az allergia bizonyított. A teszt elvégzésének legoptimálisabb ideje a pollenszezon végére esik, a bőrpróba nem végezhető el azokban az esetekben, ha a páciens antihisztamint szed, várandós vagy szoptat, bőrtünete van (aktuálisan is allergiás reakció zajlik, csalánkiütés, pikkelysömör), illetve szteroid szedése is befolyásolhatja a Prick-teszt eredményét. Kiegészítő vizsgálat részeként a kezelőorvos elrendelhet speciális fül-orr-gégészeti vizsgálatot (orr-endoszkópia, nazális provokációs teszt), légzésfunkciós vizsgálatot, képalkotó vizsgálatokat.
Nazális endoszkópia során a felületi érzéstelenítést követően endoszkóp (merev vagy rugalmas) segítségével a kezelőorvos áttekinti az orrnyálkahártyát, az orrmelléküregek belátható szájadékait, az orrgaratot, egyéb – hasonló panaszokat okozó – megbetegedések után kutatva. Ezzel az egyszerű vizsgálati módszerrel nagy valószínűséggel kizárhatóvá válnak olyan súlyos és teljesen más kezelést igénylő kórokok, mint az orrgarati daganatos megbetegedések, orrmelléküreg-gyulladás, orrpolipózis, illetve egyéb strukturális mechanikai eltérések (pl. orrsövény-elferdülés, orrkagyló megnagyobbodás, orrmandula-megnagyobbodás, idegentest okozta eltérések).
Kiderült, hogy allergiás vagyok, életem végéig gyógyszert kell szednem?
Amennyiben az orvosi vizsgálatok megállapítják az allergiás rinitisz tényét, annak súlyossági fokától függően különböző kezelési lehetőségeket fognak felajánlani a páciensnek. Legkézenfekvőbb megoldás a tüneteket okozó allergén elkerülése. Természetesen ez bizonyos esetekben (pl. légúti allergének, háziporatka) nem lehetséges, ilyenkor az elsődleges cél a beteg tüneteinek csökkentése, az életminőség színvonalának emelése. A szakemberek által javasolt terápiának az allergiás nátha súlyossági fokán alapul, alapelve a fokozatosság kiépítése. A kezdő terápia részeként gyakran szájon át szedhető ún. 2. generációs antihisztaminokat, illetve orrspray formájában alkalmazható szteroidos készítményeket javasolnak, melyeknek gyakran együttes alkalmazása szükséges. Viszonylag új kombinációnak számítanak azon orrsprayk, amelyekben a gyulladáscsökkentőn felül (szteroid) antihisztamin is található pozitívan hatva ezzel a tipikus, kínzó allergiás tünetekre.
A fenti gyógyszerek alkalmazásával az allergiás esetek nagyrészében tartós tünetmentesség érhető el. A hagyományos orrcseppek hosszútávon mindenképpen kerülendők az orrnyálkahártyára gyakorolt hátrányos tulajdonságaik miatt, azok egyhuzamban maximum 7-10 napig alkalmazhatóak! Tengeri sós orrspray használata szintén megpróbálható. Domináló szempanaszok esetén (szemviszketés, szemek kivörösödése) szemcsepp használata is indokolt lehet. A fenti készítmények alkalmazásának sikertelensége esetén a kezelőorvos specifikus immunterápia megkezdését javasolhatja, mely az allergiás rinitisz egyetlen oki terápiájaként szolgál. Az utóbbi kezelés nagy szakértelmet kíván, ugyanis lényege, hogy az allergiát okozó allergént fokozatosan emelkedő dózisban a beteg szervezetébe juttatják (injekció formájában, vagy orrba/nyelv alá juttatva), ezzel szokatva hozzá a testet az allergén jelenlétéhez.
Az allergiás rinitisz egyre nagyobb gyakorisággal fordul elő a népesség körében, minden korcsoportban. Mivel több szervet, szervrendszert is érinthet, szövődménnyel járhat, így kivizsgálása több szakma együttes jelenlétét igényli. Amennyiben a cikk elolvasását követően felmerül, hogy a panaszok hátterében allergiás rinitisz áll, úgy közepes, illetve súlyos fokú állapot esetén javasolt allergia centrum felkeresése, ahol allergológus, fül-orr-gégész, pulmonológus illetve egyéb társszakmák bevonásával sor kerülhet a páciens számára legmegfelelőbb kezelés mielőbbi megkezdésére.
Forrás:
Klimek L, Bachert C, Pfaar O, et al. ARIA guideline 2019: treatment of allergic rhinitis in the German health system. Allergol Select. 2019;3(1):22-50. Published 2019 Dec 30. doi:10.5414/ALX02120E (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7066682/)
Wheatley LM, Togias A. Clinical practice. Allergic rhinitis. N Engl J Med. 2015 Jan 29;372(5):456-63. doi: 10.1056/NEJMcp1412282. PMID: 25629743; PMCID: PMC4324099. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4324099/)
