Ingyenes szállítás 15 000 Ft felett
15 000 Ft felett ingyenes kiszállítás!
Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2021.02.18. napján
Tartalom
A modern kutatási eredmények azt mutatják, hogy a gyulladás kritikus szerepet játszik egy sor betegség, köztük a tumor kialakulásának folyamatában és az első számú oka annak, hogy az emberek orvoshoz fordulnak. Az esetek többségében a jelenlegi kezelések csak a tünetek elnyomására szolgálnak olyan gyógyszerekkel, amik használata súlyos mellékhatásokkal járhat. Ezek alternatívája a szerrapeptáz. Egy természetes gyulladásgátló, mely egyre nagyobb teret hódít.
A szerrapeptáz az alternatív és természetes gyulladásgátló szerek egyike, ám még számos módon befolyásolhatja a szervezet működését. Az új betegségek megjelenése, és a hagyományos kezelések sikertelensége miatt, bizonyos körülmények között az enzimalapú terápiák fontos szerepet játszhatnak a gyógyítás során. Hatékonyságuk pedig megkérdőjelezhetetlen.
A szerrapeptázt (szerrapeptidáz, serrapeptase) gyulladáscsökkentőként először Japánban használták 1957-ben, de alkalmazása mostanra a világ több országában is elterjed. Noha, számtalan lehetséges hatást tulajdonítanak neki, elsősorban rendkívül erőteljes gyulladásgátlóként alkalmazzák. E tulajdonsága révén, a folyamathoz társuló egyéb panaszokat is gyorsan csillapítja. A szerrapeptáz krónikus megbetegedések esetén szintén jó szolgálatot tehet, kiváló fájdalomcsillapító. Eredendően egy, a selyemhernyó bélrendszerében élő baktérium szintetizálja, de ma már a Serratia marcescens tenyésztett baktérium vagy penészgombák felhasználásával állítják elő. A hernyó lepkévé fejlődve ennek a fehérjebontó enzimnek a segítségével szabadul meg a kemény gubójától.
A gyulladás fiziológiai válasz (immunválasz) a fertőzés, a sérülések, az autoimmun rendellenességek és számos betegség ellen. Az előidéző okok jellegétől függően különféle megjelenési formájú gyulladás létezik. Időnként kérdéses, hogy a folyamat hasznos vagy káros-e. Bár a szervezet védekezőmechanizmusainak egyike, sokszor a gyulladás maga a betegség. Az akut és krónikus gyulladás fiziológiailag aktív biomolekulák, például interleukinek, citokinek és más rövid peptidek, például kallikreinek termeléséhez vezet, amelyek kedveznek a daganatos sejtek növekedésének.
Az ízületi -, vastagbél-, vese-, ideg-, bőr- és hólyaggyulladás csak néhány a leggyakoribb gyulladásos állapotok közül. Ezen állapotokat az orvosok gyógyszerekkel és műtéttel kezelik, és bizonyos esetekben életmentőek ezek a beavatkozások. A modern orvostudomány eredményes az akut betegségek esetében, de súlyos kudarcot vall, ha krónikus betegségek kezeléséről vagy megelőzésről van szó. A krónikus betegségek vagy gyulladásos elváltozások többségében a jelenlegi orvosi kezelések csak a tünetek elnyomására szolgálnak anélkül, hogy a beteg meggyógyulna. A gyógyszerek szedésének következtében a fejfájástól, hasmenéstől és émelygéstől a vérző fekélyekig, sőt a porckárosodásáig mindenféle mellékhatás lehetséges.
A gyulladás és az ehhez kapcsolódó rendellenességek a halál és a testi deformációk legfőbb okai a modern világban. Kezelésében a legnehezebb kihívás a molekuláris szintű ok pontos megtalálása és a megfelelő gyógyszeres kezelés. Az autoimmun betegségek és rendellenességek jelentik a legnagyobb fejtörést az ideális terápiás szerek megtalálásakor. Megszüntetésüket hosszú évtizedek alatt szintetikus vegyületek, például nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), vagy szteroidok alkalmazásával érték el, krónikus esetekben mindkettővel. Ezek kiváltására az elmúlt egy évtizedben a modern orvostudomány egyik fő területe az enzimek terápiás alkalmazása.
Kétségtelen, hogy sokan hallottak a gyulladás elleni küzdelemről hipoallergén étrenddel, és olyan étrend-kiegészítőkkel, mint a halolaj, a D-vitamin, és olyan gyógynövényekkel, mint a boswellia és a kurkuma. Bár mindezek hatékonyak lehetnek, egyik sem közelíti meg a szerrapeptáz enzim természetes gyulladásgátló hatását. Körülbelül 3000 féle enzim termelődik az emberi testben, a többségük proteolitikus típusú. Az enzimek a legtöbb anyagcsere folyamat elengedhetetlen részei, és közvetlenül vagy közvetve fontosak a szervezet optimális működéséhez. Számos fiziológiai folyamatot is befolyásolnak, például az emésztést, az anyagcserét, az immunfunkciókat, a szaporodást és a légzést.
A gyulladás során proteolitikus enzimek termelődnek a sérülés területén a gyulladásos vegyületek csökkentésére, az elhalt sejtek elpusztítása és az új szövetnövekedés aktiválása érdekében. A szerrapeptáz erőteljesen fokozza a fibrin lebontását. Nemcsak lebontja, hanem meg is emészti a fehérjét. Koncentrált formájában gyulladás- és fájdalomcsökkentőként működik. Az élő szövetet nem emészti meg, azonban hatására a vérrögök, a ciszták és az artériás lepedék fokozatosan feloldódik. Ödémaellenes (megakadályozza a duzzanatot és a folyadékretenciót), és gyulladáscsökkentő hatása felülmúlja a többi proteolitikus enzimét.
Számos enzimet, köztük a szerrapeptázt engedélyezték klinikai felhasználás céljából. Gyulladáscsillapító hatása többféle bélgyulladás, például Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás, irritábilis bél szindróma esetén is érvényesül, és támogatást nyújt a nőgyógyászati-, fogászati-, és az ízületi gyulladás leküzdésében. Kezelhetők vele a műtéti hegek. A fogászatban az enzimet kisebb sebészeti beavatkozások – például fogak eltávolítása – után alkalmazzák a fájdalom, az állkapocsizmok görcsössége ellen, és az arc duzzanatának csökkentésére. Szájon át alkalmazva gyorsan felszívódik a vérkeringésbe, ahonnan az összes szövetbe behatol. Nagy koncentrációt ér el a gyulladásos szövetekben. Egy óra alatt éri el a csúcsszintet.
Egyre jobban támogatják a fibrinolitikus, proteolitikus és ödémaellenes aktivitású enzimek használatát a fül, az orr és a torok gyulladásos megbetegedéseinek gyógyításában. A szerrapeptidáz mukolitikus enzimként is működik, tehát lebontja vagy elvékonyítja a nyálkát. Ez különösen hatékony krónikus orrmelléküreg-gyulladás esetén. Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt előnyös a krónikus sinusitisben szenvedő betegek számára. Utóbbi során vastagabb, bőségesebb nyák termelődik az orrüregben, ami miatt az nem képes kiürülni. Japán kutatók értékelték az enzim (4 hétig 30 mg/nap) hatását az orrnyálka rugalmasságára és viszkozitására tekintettel krónikus orrmelléküreg-gyulladásban szenvedő felnőtt betegeknél. Kimutatták, hogy csökkenti a nyálka viszkozitását. [1.]
Más klinikai vizsgálatok szintén megerősítik a szerrapeptidáz képességét a krónikus orrmelléküreg-gyulladással kapcsolatos problémák enyhítésére. Egy placebokontrollos vizsgálatban 140, krónikus vagy akut fül-, orr- és torokbetegségben szenvedő beteg vett részt, és a szerrapeptázt kapó betegeknél a kezelés befejezése után 3-4 nappal szignifikánsan csökkent a fájdalom súlyossága, a váladék mennyisége, a nyelési nehézségek és az orrdugulás. A gégegyulladásban, hurutos orr-garat- vagy arcüreggyulladásban szenvedő szerrapeptázzal kezelt betegek 3-4 nap elteltével jelentős és gyors javulást mutattak. Az orvosok a szerrapeptázos betegek 97,3 százalékánál kiválónak vagy jónak ítélték meg a kezelés hatékonyságát, míg a placebo 3 csoportban csak 21,9 százalék volt ugyanez az érték. [2.]
A szerrapeptázt 1-2 hétig gyulladáscsökkentőként, és legfeljebb 4 hétig kell szedni nyákoldószerként. Miután vérhígító, bizonyos gyógyszerkészítményekkel párhuzamosan nem ajánlott együtt szedni, a műtétek előtt pedig 2-3 héttel abba kell hagyni az alkalmazását. Napi adagja 5-60 mg (30 000-120 000 SPU) a duzzanat és a fájdalom, és 30-60 mg (60 000-120 000 SPU) a nyálka csökkentésére.
Tudományos háttér:
