Akár gyerekkorunk izgalmas gyűjtögető kalandjaiból, akár a néphagyományban emlegetett csodás gyógyhatásából, feltehetőleg már valamennyien hallhattunk a közönséges vadgesztenyéről. Ugyan a néphagyomány a zsebben tartott vadgesztenyéről állítja, hogy gyógyító erővel bír, manapság már tudjuk, hogy ha nem is zsebre csapva, de különböző módokban felhasználva a vadgesztenye valóban rendkívül hasznos sokféle, leginkább érrendszeri, panasz kezelésére.
Mit kell tudni a vadgesztenyéről?
A vadgesztenye a szappanfavirágúak közé tartozik, és ezen csoport egyik legismertebb nemzetsége a szappanfélék családjának a 15 különböző fajával. Több kontinensen is megtalálható, és ugyan Észak-Amerikában több fajt jegyeztek fel, Európában is elterjedt és széleskörben felhasznált parkosítási és kertépítési célokból. Így Magyarországon is megtalálható a közönséges vadgesztenye, ahová még annak idején a törökök hozták be a növényt.
A vadgesztenyefa gyönyörűen magasra, akár 30-35 méteresre is megnő, és a dús lombkoronáját tavasszal a vadgesztenye mutatós, fürtös virága díszíti. Lombhullató faként ősszel elveszti lombját, és összetett, fogazott leveleit. Magjaik hasonló kinézete miatt egyféle elnevezést kapott a szelídgesztenyével, ám a szelídgesztenye vadgesztenye különbség több részükben megtalálható:
- a vadgesztenye kevésbé tüskés a szelídgesztenyénél
- a szelídgesztenye magja ehető, ellentétben a vadgesztenye magjával
- a két fa fajta nem képez közeli rokonságot
Szedése általában április-május és június-július környékén történik.
Felhasználása
A vadgesztenyefák hazánk egyik legközkedveltebb díszfájaként fellelhetők parkjainkban, kertjeinkben és fasorainkban, sőt még az utcák mentén és temetőinkben is megtalálhatók. A 19. században felfedezték, hogy ennek a dekoratív fának a barna magjában és egyéb részeiben megtalálható hatóanyagok több gyógyászati, esztétikai, és háztartási célból is felhasználhatók, így azóta rengeteg termékben megtalálható a vadgesztenye kivonat. Más anyagokkal keverve, leginkább krém, tintatúra, tea vagy gyógyfürdő formában kerül a vadgesztenye hatóanyaga felhasználásra.
Melyik részei felhasználhatók
Egy orvosilag valóban bőkezű növényről beszélhetünk a vadgesztenye esetében, hiszen nem csak a magjából, de a kérgéből és leveléből is kivonható olyan hatóanyag, amelyekből különböző felhasználású termékeket lehet készíteni. Cikkünk bemutatja, hogy a vadgesztenye különböző részeit hogyan hasznosítjuk:
1. Magja
Az egyik legfontosabb hatóanyag, amelyet a vadgesztenyéből nyerünk ki, az a magjában található eszcin. Az eszcin érszűkítő hatással bír, így érrendszeri problémák kezelésére kiválóan alkalmazható. A felhasználása érdekében összekeverik egyéb növényekkel, például szilvalevelű bangitával, kanadai aranygyökérrel, és nagylevelű csodamogyoróval.
De hogyan is hat az eszcin az erekre?
A hatóanyag ellenállóbbá teszi a hajszálereket, csökkenti az áttetszőségüket, megakadályozza a vérrögképződést, elősegíti a vénás visszaáramlást, és erősíti az érfalakat. A magból kivont eszcinnel krém vagy kapszula formában leginkább a következő panaszokat szokták gyógyítani:
- visszér gyulladás
- lábszárfekély
- lábdagadás
- köszvény
- csonttörés miatti duzzanatok
- csontfájdalmak
Érdemes külön megemlíteni a vadgesztenye magjából kinyerhető Aesculus hippocastanum homeopátiás szert, amely az aranyér gyógyítására alkalmazható.
Ha megoldást keresünk a nehézlábbal kapcsolatos panaszainkra, érdemes a vénás egészség javításával kezdenünk próbálkozásainkat. Ebben segíthetnek az olyan vény nélkül kapható, vadgesztenye kivonatot tartalmazó tabletták, mint a venoflavin. Ilyen pirulák használata aktívan hozzásegít a visszér okozta panaszok csökkentéséhez, erősíti a vérkeringést, és csökkenti a vérrögképződés esélyét.
A vadgesztenye magjának egyéb felhasználásai
Krém és kapszula formában leginkább az érrendszeri problémákra használják magjának eszcin kivonatát, de vadgesztenye teát is készíthetünk számos panasz kezelésére, többek között:
- lázcsillapításra
- köhögésre
- nyákoldásra
- borogatásként pattanásos bőrre
- hajápolásra
Fontos, hogy észben tartsuk az egészségügyi óvintézkedéseket, amikor a vadgesztenye-kivonatos termékeket szájon át fogyasztunk. Használatának egészségügyi előírásait megtalálhatod a cikkünk végén!
Az eszcin hatóanyagon kívül a közönséges vadgesztenye magjában magas triterpén-szaponin tartalom található, amelyet mosószerként is lehet alkalmazni, hiszen ez a hatóanyag remekül felhasználható szennyeződések oldására. Úgy lehet mosóport előállítani a vadgesztenye magjából, hogy belső részét feldaraboljuk, kiszárítjuk és felőröljük, így egy por állagot vesz fel. A vadgesztenyéből készült mosópor jobban habosodik, mint az általános mosóporok, így jóval kevesebbre van szükség belőle a mosásnál. Valamint azt is fontos kiemelni, hogy érdemes magas hőfokot beállítani használatakor, mivel így jobban feloldódik, lágyítja a vizet és puhább ruhákat eredményez. Ne használjuk gyapjú és természetes selyem mosásához!
2. A vadgesztenye kérge
Fiatalon a vadgesztenyének sima, idővel durvább és érdesebb szürkés kérge van, amely szintén fontos része a vadgesztenye felhasználásának. A magban található eszcin mellett a kéregben található eszkulin is egy értékes hatóanyag. Ennek az alkalmazása leginkább esztétikai termékekben, többek között fényvédőkben, történik meg, hiszen képes elnyelni az emberi bőrre káros ultraviola sugarakat. Ezentúl a vadgesztenye-kivonatos olajjal olyan bőrgyógyászati panaszokat is lehet kezelni topikálisan, mint a zsíros és rosaceás bőr.
Ugyan nem gyógyászati célból, de a vadgesztenye törzsét is széleskörűen hasznosítják, hiszen puha, hajlékony fája van, amely megfelelő különböző bútorzatok készítésére, azáltal, hogy nem hajlamos repedésre és hasadásra. Illetve azáltal, hogy könnyen faragható olyan apróbb fából készült eszközök faragására is használják, mint a fajátékok, evőeszközök, konyhai felszerelések, és fapapucsok.
3. A vadgesztenye levele és virága
Levele igazán jellegzetes, és könnyen felismerhető, a „tenyeresen összetett” levélen 5-9 levélke található, és kinézete hasonló egy emberi kézhez. Mérete néha eléri, vagy akár meg is haladja, egy felnőtt ember fejét. Virágzata viszonylag nagy méretű és fehér apró virágjai fürtökben helyezkednek el. Tavasszal a virágzás idején a fehér színű virágok pirosba fordulnak az idő elteltével.
A hatóanyagokat, amelyeket a levelében és virágjában találunk külsőleg használunk fel ízületi panaszok és aranyér kezelésére. Egyrészt csinálhatunk belőlük ülőfürdőt, amely az aranyér problémákon tud segíteni. Továbbá a visszeres csomók és értágulások esetében lábfürdő is készíthető.
A vadgesztenye veszélyeztetettsége
Mint ahogy a cikkünkben demonstráltuk, a vadgesztenye rengeteg szempontból hozzásegít érrendszeri- és egyéb panaszaink csökkentéséhez és esztétikai termékeink előállításához. Ám sajnos a vadgesztenyefa felkerült a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájára, amelyben a kihalással fenyegetett, Európában őshonos fafajták szerepelnek.
A legnagyobb fenyegetésnek a vadgesztenye-aknázómoly (Cameraria ohridella) teszi ki a vadgesztenyefákat, ami Macedóniában jelent meg először 1985-ben. Évekkel később egész Közép-Kelet-Európában elterjedt a kártérítők okozta probléma, amely leginkább a városban fellelhető faállományt veszélyezteti, azáltal, hogy ezen fák kivannak téve fokozott légszennyezésnek, és a globális felmelegedésnek köszönhető melegebb nyárnak is. Így, többek között Budapesten is, egyre nagyobb veszélyben van a vadgesztenyefa állomány.
A Cameraria ohridella hernyói a vadgesztenye leveleiben élősködnek és ezeknek a belső szöveteiben meghúzódva okoznak kárt a növényben. Belső pusztításuk eredménye a kívülről látható sárga és vörös foltok, amelyek a hernyók rágásának a mintázatát veszik fel. Mivel a vadgesztenye-aknázómolynak természetes ellensége viszonylag kevés van, így a legjobb megoldása a faállomány megvédésére, ha a fák lehullott leveleit a lehető leggyorsabban eltávolítjuk és elégetjük, hogy a károkozók ne tudjanak tovább szaporodni.
Fontos tudnivalók a felhasználásáról
Mielőtt bármilyen vadgesztenye kivonatot tartalmazó terméket használnánk, érdemes figyelembe venni pár kérdést, többek között, hogy ehető-e? Mindenképp tudni kell, hogy a vadgesztenye fogyasztása nyers formában mérgező hatású, és gyomorfájdalmat és émelygést eredményezhet. Ezért semmiképp ne fogyasszunk vadgesztenyét önmagában.
Továbbá arra is érdemes figyelni, hogy ugyan a patikában kapható termékek általában nem okoznak semmi problémát, van pár veszélyeztetett csoport, akiknek fokozottan ajánljuk, hogy elkerüljék, főleg a szájon át bevehető, vadgesztenye-kivonatos készítményeket:
- kisgyerekek
- terhes- és szoptató nők
- vese- és májbetegséggel szenvedők
A külsőleg felhasznált vadgesztenye készítmények különleges esetekben viszketést, vagy allergiás reakciót válthatnak ki. A kezelést, melyben vadgesztenye-kivonatos terméket használunk igyekezzünk minél rövidebb ideig folytatni. Laikusoknak nem ajánljuk az otthoni vadgesztenye-kivonatos termékek készítését.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadgesztenye
https://hu.wikipedia.org/wiki/Közönséges_vadgesztenye
https://femina.hu/egeszseg/vadgesztenye-pozitiv-hatasai/
https://www.hellovidek.hu/eletmod/2019/10/20/elfeledett-nepi-bolcsesseg-el-se-hinned-mi-mindenre-jo-a-vadgesztenye
https://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/vadgesztenye/18?autorefreshed=1
