Ingyenes szállítás 15 000 Ft felett
15 000 Ft felett ingyenes kiszállítás!
Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2025.10.27. napján
Tartalom
A női hormonális működés ívének vége a menopauza, más néven a klimax, az úgynevezett változókor. A legtöbben a hőhullámok és a hangulati változások miatt viselik nehezen ezt az időszakot, de a tünetek közé tartozik még a vérzészavar is. A jelenség azonban hormonális változás miatt történik, így nem sokat tehetünk ellene, hiszen természetes folyamatról van szó. Ennek ellenére van néhány dolog, amivel enyhíthetjük a tüneteket, amikkel felkészülhetünk erre az időszakra.
A menopauza orvosi értelemben azt az állapotot jelenti, amikor egy nőnek 12 egymást követő hónapon át nincs menstruációja, és nincs más olyan ismert oka ennek (például terhesség vagy gyógyszerhatás). (1)
Fontos kihangsúlyozni, hogy a menopauza nem egy betegség, hanem a természetes folyamat, amely a petefészkek fokozatos működéscsökkenésének következménye. Az életkor, amikor ez bekövetkezik, nem általános, nem mindenkinél ugyanazt jelenti. Ez egy átmeneti folyamat része: előtte van a perimenopauza (a tünetek és ciklusváltozások időszaka), utána pedig a posztmenopauza. A természetes menopauza életkori ablakát a WHO és más szakmabeliek 45–55 év közé teszik.
A nők több mint fele érintett benne, amiből az következik, hogy a világon élő nők jó része előbb vagy utóbb átmegy ezen a folyamaton. A demográfiai trendek miatt (az átlagéletkor emelkedése, nagyobb élettartam) egyre nagyobb társadalmi rétegnek lesz személyes tapasztalata a menopauzáról: kutatások szerint 2030-ra több százmillió nő lesz a változókor környékén, ami nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági és munkahelyi kihívásokat is felvet.
A menopauza központi eseménye a petefészekben meglévő tüszők számának és működésének csökkenése. Ennek közvetlen következménye a nemi hormonok, elsősorban az ösztrogén és a progeszteron, szintjének tartós csökkenése, illetve a hormonok termelésének szabályozásában szerepet játszó agyalapi mirigy által termelt tüszőserkentő hormonok (FSH, LH) szintjének változása.
A hormonális élénkülés és lecsengés nem egyszerű lineáris folyamat. A perimenopauzában gyakoriak a kilengések, néha magas, néha alacsonyabb ösztrogénszintek, amelyek nagyon változatos tüneteket okozhatnak. A hormonok visszaesése magyarázza a hőhullámok, a hüvelyi szárazságot, a csontvesztés növekedését, alvászavarokat és bizonyos kognitív tüneteket. A hormonkezelések eszközt adhatnak a tünetek kezelésére, de minden esetben mérlegelni kell az előnyöket és kockázatokat a szakmai irányelvek szerint.
Az ösztrogén több szervrendszerre hat:
A progeszteron csökkenése elsősorban a ciklus megszűnésével kapcsolatos, de a két hormon aránya és egyensúlya is fontos. Amikor ezek a hormonok csökkennek, a szervezet „újratanul” működni egy alacsonyabb hormonszintű állapotban, és ez az átmenet felelős a klinikai tünetek nagy részéért. A hormonpótlás (HRT) például hatékonyan csökkentheti a hőhullámokat és a hüvelyi tüneteket, ugyanakkor személyre szabott mérlegelést igényel. Nem mindenkinél használható, nem mindenkinél válik be.
Biológiailag a menopauza oka a petesejttartalék kimerülése és a petefészek tüszőfunkciójának csökkenése. A petefészek kevesebb ösztrogént és progeszteront termel, ez pedig hat a hypothalamus-agyalapi mirigy tengelyre, amely megpróbál kompenzálni (pl. FSH-szint emelkedése), de hosszú távon új egyensúly alakul ki. Egyes tényezők meghatározzák, hogy kinél mikor történik ez meg, míg környezeti és életmódbeli hatások szintén hatással lehetnek az időzítésre.
A természetes menopauza átlagéletkora nagyjából 51 év, de a természetes határok 45–55 év között vannak, és vannak korai (40 év előtti) vagy késői (55 utáni) esetek is. Fontos tudni, hogy ebben a folyamatban a genetika is jelentős szerepet játszik. Ha az anyánál korán kezdődött, nagyobb eséllyel a lánynál is korábban jelentkezik.
Az életmódbeli tényezők közül a legmeghatározóbb a dohányzás. Több vizsgálat bizonyítja, hogy a dohányosoknál jelentősen korábban következik be a menopauza, és a dohányzás csökkenti a petefészek működését. (2) Egyéb tényezők, mint a súly, táplálkozás, krónikus betegségek, egyes kezelések (pl. kemoterápia, petefészekeltávolítás), szintén hatással lehetnek az időpontra.
A menopauzás átmenet során a hormonális változások testünk számos funkcióját érintik, így nem meglepő tehát az sem, hogy tömegével jelennek meg fizikai tünetek. Egy friss kutatás szerint a középkorú nők közel 65%-a számolt be ízületi-, illetve izom-fájdalomról a változókor idején. (3)
Emellett a „klasszikus” tünetek, mint például a hőhullámok, az éjszakai izzadás, alvásproblémák és hüvelyi-húgyúti változások, szintén gyakoriak. A „vasomotor” tünetek során extrém hőérzés, izzadás és kipirulás jelentkezhet, sok nőnél éjszakai izzadással, ezáltal alvászavarral is.
Ezek a tünetek nem csak „kényelmetlenségek”, hiszen a hormonhiány következtében nő a csontsűrűség-csökkenés (csontritkulás kockázata), valamint az anyagcsere-változások révén zsír átépülése, testsúlynövekedés vagy testösszetétel-változás is előfordulhat.Fontos megjegyezni, hogy bár sok nőnél a tünetek enyhék, másoknál eléggé zavaróak lehetnek, a tünetek súlyossága nagyban függ egyéni tényezőktől, mint életmód, egészségi állapot, etnikai háttér és testtömegindex (BMI) is. Kicsit olyan, mint a menstruáció: valakinek nagyon fáj, míg más meg sem érzi.
Lelki és pszichés tünetek
Az átmenet nem csupán testi változásokkal jár, hanem lelkiekkel is, hiszen hormonális átrendeződés lelki-érzelmi és kognitív tüneteket is eredményezhet. A menstruáció megszűnésével gyakran együtt jár a hangulatingadozás, a szorongás, a fokozott irritabilitás vagy akár a depressziós tünetek is. Emellett egyre több kutatás mutat rá, hogy a változókor idején előforduló tünetek, mint például a hőhullámok és az alvásproblémák, szintén összefüggnek a menopauza utáni kognitív hanyatlással is. (4)
A pszichés állapot változásai nagyban súlyosbíthatók alvásmegvonással, testi tünetekkel (pl. hőhullámok miatti nappali fáradtsággal), és azzal a ténnyel, hogy sok nő ekkor egyszerre él át más középi életkorhoz kötött változásokat (pl. munkahelyi átalakulások, gondozási feladatok, szülői szerepek átalakulása). Mindez azt jelenti, hogy a menopauza nem csupán biokémiai változás, hanem olyan életszakasz, amely testet, lelket és környezetet egyszerre érint.
Pszichés támogatás fontossága
Mivel a menopauza tünetei testi-lelki integrált módon jelentkeznek, a pszichés támogatás kulcsfontosságú lehet. A társas támogatás, az információhoz jutás, valamint a szakemberrel való beszélgetés mind segíthetnek abban, hogy a nő ne érezze magát egyedül vagy rosszul.
Egyes tanulmányok azt is alátámasztják, hogy a kognitív viselkedésterápia (CBT) javíthatja a menopauzás tünetekkel (különösen az alvással, hangulattal összefüggőkkel) küzdő nők életminőségét. Emellett számtalan készítmény, gyógynövény segíthet abban, hogy jobban aludjunk, hogy enyhítsük a tüneteket. Nem beszélve az életmódbeli változtatásokról.
Az életmódváltás elsődleges eszköz lehet abban, hogy a menopauza tüneteit enyhítsük és hosszabb távon a testi-lelki jólétet elősegítsük. A szakirodalomban ez az az időszak, amikor a hormonális és testi változások miatt különösen fontos lehet a tudatos választás.
A testsúly kontroll a legfontosabb, hiszen a nagyobb BMI összefüggésbe hozható a vasomotor tünetek súlyosságával. A rendszeres fizikai aktivitás rendkívül fontos annak érdekében, hogy javuljon a fizikai és a lelki állapot ebben az időszakban.
A táplálkozásnál pedig fontos tényező lehet a kiegyensúlyozott étrend, a növényi alapú ételek arányának növelése, és az alvás- és stresszkezelés tudatosítása. Bár az életmód-beavatkozások nem minden tünetet „eltüntetnek”, sok esetben javítják a tünet-toleranciát és az életminőséget.
Természetes és orvosi megoldások
Az orvosi-terápiás lehetőségek között első helyen jelenik meg a hormonpótló terápia (HRT), bár annak alkalmazása mindig alapos kockázat-haszon mérlegelést igényel. Egy vizsgálat szerint a vasomotor tünetek és hüvelyi-húgyúti panaszok kezelésében a hormonális kezelés jelentős hatékonysággal járhat.
De nem mindenki alkalmas HRT-re, vagy nem mindenki szeretne hormonális kezelést, ezért egyre nagyobb figyelem irányul nem-hormonális és természetes lehetőségekre is (például fitoösztrogének, növényi kivonatok, életmód-kiegészítések). Bár fontos tudni: ezek gyakran kevésbé erősek, és nem minden szer hatásos minden tünetre.
A kezelési döntésnél tehát fontos beszélni orvossal, tájékozódni lehetőségekről, kockázatokról, személyes egészségi állapotról, például a családi kórelőzményről, a szív- és érrendszeri vagy daganatos rizikókról. Mindemellett a kezelések akkor működnek igazán jól, ha azokat életmódváltással kombináljuk: nemcsak „tabletta”, hanem életmód, támogatás és tudatosság is rendkívül fontos a tünetek enyhítése érdekében.
A fizikai és orvosi kezelések mellett különösen fontosak azok az eszközök, amelyek a lelki-pszichés tüneteket, a stresszt és az alvászavarokat célozzák meg. A jóga például kedvezően hathat fizikai és a lelki tünetekre a menopauzás nőknél. A mindfulness-alapú stresszcsökkentés, relaxációs technikák, légzőgyakorlatok, illetve a tudatos alvás-higiénia mind segíthetnek abban, hogy a változókort ne „szenvedésként”, hanem átmenetként, tudatosan megélt időszakként éljük meg. Az önelfogadás, a testtel való barátság, a környezet támogatása mind része lehet annak, hogy a menopauzára ne egy nehézségként tekintsünk, hanem új életszakaszként.
Ahogy a hormonháztartás átalakul a menopauza során, az szexuális működést is érinti. Sok nő számol be csökkent vágyról, illetve változó testérzeteről és intimitás-élményről. A Hypoactive Sexual Desire Disorder (HSDD), vagyis jelentős alacsony libidó, a menopauzás korosztályban gyakrabban fordul elő.
Fizikai szinten a csökkent ösztrogén-szint miatt a hüvely falai vékonyabbá válnak, a vérkeringés csökkenhet, és a természetes lubrikáció (nedvesedés) is gyengül. Ez az arousal-folyamatot, és végső soron az orgazmusélményt is befolyásolhatja.
Ugyanakkor nem minden esetben csökken a libidó: vannak nők, akik éppen a menopauza utáni életszakaszban új szabadságot, felszabadultságot élnek át, és a nemi vágy akár nőhet is, különösen akkor, ha megszabadulnak a fogamzásgátlás vagy menstruációs ciklus kiszámíthatatlansága miatti félelmektől.
Érzelmi, kapcsolati és életritmus-változások (például gyerekek kirepülése, karrierváltás, egészségi kihívások) szintén hatással lehetnek a szexuális életre. Így a libidó változása mögött nem csak hormonális, hanem pszichoszociális tényezők is állnak.
A változókor nem csak hormonálisan fontos fordulópont, hanem, életmód- és táplálkozás-szempontból, egy olyan időszak is, amikor különösen oda kell figyelni a tápanyagbevitelre, hogy testünk minél simábban alkalmazkodjon. A menopauza étrendnek számtalan egészséges alapanyagot kell tartalmazni. (5)
Mely tápanyagokat érdemes pótolni?
Mely konkrét élelmiszerek és hogyan segítik a változókori tüneteket?
Van néhány olyan étel, alapanyag, összetevő, amely igen hatásos lehet a tünetek mérséklése érdekében. Az olyan szója-termékek, mint a tofu, a tempeh vagy az edamame, jó forrásai az isoflavonoknak, amelyek mérsékelhetik a hőhullámokat és a csontvesztést. A korábban említett lenmag és chia-mag lignán-forrásként szolgálnak, amelyek szintén fitoösztrogénként viselkedhetnek. Az omega-3 és rost kombinációval pedig különösen értékesek.
Emellett érdemes rendszeresen fogyasztani zöld leveles zöldségeket, mint a spenót, a kelkáposzta, valamint a brokkoli. Ezek mind kiváló kalcium- és magnézium-források, antioxidáns-hatásúak, amivel gyulladást is csökkenthetnek.
Érdemes továbbá gyógynövényteákat és más növényi kiegészítőket is fogyasztani. A fekete teák és a zöld teák flavonoidokat tartalmaznak, amelyek segíthetnek a hangulat- vagy vérkeringést érintő tünetekben. Egyes gyógynövények pedig hormonok nélkül mérsékelhetik a változókori tüneteket:
Végül, de nem utolsó sorban: a menopauzát támogató gyógygombák. Ide tartozik a pecsétviaszgomba, a süngomba, valamint a kínai hernyógomba. Ezek erősíthetik az immunrendszert, csökkenthetik a stresszt, emellett javíthatják az alvást, sőt, még a hormonális egyensúly támogatására is használhatóak.
A menopauza tehát nem valaminek a vége, hanem egy új életszakasznak a kezdete. Az átállás nem mindig egyszerű, de a fent említett dolgokkal sokat segíthetünk a tünetek csökkentése érdekében.
Tudományos háttér:
