A trombózis az az orvosi kifejezés, amikor egy vérrög vagy „thrombus” elzáródást képez az ér belsejében. A trombus korlátozza vagy blokkolja a véráramlást a test azon részein, amelyeket az ér általában ellát, és tüneteket okoz ezeken a területeken.
Kezelés nélkül egyes vérrögök súlyos szövődményeket okozhatnak és akár halálos is lehet. A korai kezelés csökkenti ezeket a kockázatokat, és javítja a személy kilátásait.
Ez a cikk részletesebben megvizsgálja, mi a thrombosis, beleértve a típusokat és tüneteiket. Feltárja a probléma kockázati tényezőit és okait, valamint leírja a diagnosztikai folyamatot, egyúttal a kezelési és megelőzési technikákat is.
Mi az a trombózis?
A vérrög normális biológiai válasz a sérülésekre. Segítenek lezárni a sérült véredényt, hogy megakadályozzák a túlzott vérzést. A vérrögök általában lebomlanak, és idővel feloldódnak a véráramba.
A thrombosis olyan orvosi kifejezés, amikor egy vérrög – más néven trombus – az ér belsejében alakul ki, és ott is marad. Ez akadályozza a vér áramlását.
Az embolus a trombus egy darabja, amely letörik, és az ereken keresztül eljut a test más részeire. Ezt „embóliának” nevezik.
Az International Society on Thrombosis and Haemostasis jelentése szerint világszerte körülbelül 4 emberből 1 hal meg trombózissal összefüggő vagy thrombosis által okozott betegségekben.
A trombózisnak két fő típusa van:
- Vénás trombózisrólakkor beszélünk, ha a vérrög elzárja a vénát. A vénák a vért a testből visszavezetik a szívbe.
- Artériás trombózisrólakkor beszélünk, ha a vérrög elzárja az artériát. Az artériák oxigénben gazdag vért szállítanak a szívből a testbe.
Artériás trombózis
Ez magába foglalja az artériában kialakuló trombust. Az artériák olyan vérerek, amelyek oxigénnel dúsított vért szállítanak a szívből a test más területeire.
Az artériás trombózis esetei a trombus méretétől és a kialakuló artériától függően kisebbek vagy súlyosak lehetnek. Az agyat vérrel ellátó véredényben lévő trombus stroke-ot (agyi trombózis), a szív véredényében lévő trombus pedig szívrohamot okozhat.
Vénás trombózis
Ez egy vénában kialakuló trombussal jár. A vénák olyan erek, amelyek oxigéntelenített vért szállítanak vissza a szívbe.
A vénás thromboembolia (VTE) egy tágabb fogalom, amely a vénákban kialakuló vérrögképződést írja le. Két altípusa van: a mélyvénás thrombosis (DVT) és a tüdőembólia (PE).
A DVT akkor fordul elő, amikor trombus vagy vérrög képződik a mélyvénában, általában a karban, a lábban vagy a medencében. A PE akkor fordul elő, amikor a DVT egy része leszakad, és a véráramon keresztül a tüdőbe jut, elzáródást okozva a tüdő véredényében.
Mi okozza a trombózist?
Vénás trombózist okozhatja:
- A lábvénák betegsége vagy sérülése, láb trombózis jelei
- Huzamos ideig tartó mozgáshiány, ágyhoz-kötöttség
- Csonttörés
- Bizonyos gyógyszerek
- Elhízottság
- Öröklött rendellenességek, vagy bizonyos rendellenességek nagyobb valószínűsége a gének alapján
- Autoimmun rendellenességek, amelyek valószínűbbé teszik a vér alvadását
- Olyan gyógyszerek, amelyek növelik a vérrögképződés kockázatát (például bizonyos fogamzásgátlók)
Artériás trombózist az artériák megkeményedése, az úgynevezett érelmeszesedés okozhatja. Ez akkor fordul elő, ha a zsír- vagy kalciumlerakódások miatt az artériák falai megvastagodnak. Ez a zsíros anyag (úgynevezett plakk) felhalmozódásához vezethet az artériák falában. Ez a plakk hirtelen felszakadhat (elrepedhet), amit vérrögképződés követhet.
Artériás thrombosis léphet fel azokban az artériákban, amelyek a szívizmot (koszorúér) látják el vérrel. Ez szívrohamhoz vezethet. Ha artériás trombózis lép fel az agy véredényében, az agyvérzéshez vezethet.
Tünetek
Hogyan ismerhető fel?
A trombózis megszakítja a véráramlást az ereken keresztül, csökkentve a vér mennyiségét, amely eléri az ér által szállított testrészeket. A trombózis okozta panaszok általában az érintett testrészek oxigénhiányából erednek. A felületi trombózis jelei a bőrpír, fájdalom, duzzanat. A mélyvénás trombózis tünetei között néha az első a tüdőembólia valamelyik tünete lehet.
Az alsó végtag fájdalma és a láb leszakadó érzése sok esetben trombózisra utalhat, de egyéb betegség jele is lehet. Ilyenkor fontos szakember segítségét kérni, aki a vizsgálat és különböző teszt során megállapítja az okokat.
DVT
DVT jellemzően a láb mélyvénáiban alakul ki, bár kialakulhat a medencében vagy a karokban. A visszér trombózis tünetei általában az érintett végtagban vagy területen jelentkeznek. A mélyvénás trombózis leggyakrabban előforduló tünetei:
- duzzanat, lábdagadás
- viszketés
- lüktető, sajgó vagy görcsös fájdalom
- meleg tapintású bőr
- a bőr elszíneződése vagy megvastagodása
A DVT-ben szenvedő betegeknél a következő hetekben vagy hónapokban poszttrombotikus szindrómának nevezett állapot alakulhat ki. Ez az állapot krónikus tüneteket okozhat az érintett végtagban vagy területen, amelyek a következők lehetnek:
- görcsök
- duzzanat, lábdagadás
- fájdalom
- bőr elszíneződése
PE
A tüdőembóliát a következő tünetekről már felismerhetjük:
- mellkasi fájdalom
- szabálytalan vagy gyors szívverés
- hirtelen légszomj vagy légzési nehézség
- vér felköhögése
Kezelés nélkül a PE súlyos légzési nehézségeket és akár halált is okozhat. Mindenkinek, akinek PE tünetei vannak, sürgősségi orvosi ellátásban kell részesülnie.
Rizikó faktorok
Számos tényező növelheti a trombózis kialakulásának kockázatát. Ezek a következők:
- műtét vagy kórházi kezelés
- ágynyugalom vagy hosszú ideig tartó ülés
- 4 óránál további utazás mozdulatlanul
- dohányzás
- terhesség
- bizonyos gyógyszerek, mint pl.
- ösztrogént tartalmazó fogamzásgátló tabletták vagy hormonpótló terápiák
- kemoterápiás gyógyszerek
- másik hajlamosító okai a vérrögök előfordulása a családban
- stroke vagy szívroham az anamnézisben
- visszér, visszérbetegség: súlyos esetben thrombosis alakulhat ki a visszér betegsége (kitágult vénák, vérkeringés romlása) miatt
Néhány egészségügyi állapot, amely növelheti a vérrögök kialakulásának kockázatát, a következők:
- magas vérnyomás
- magas koleszterin
- fertőzések
- elhízottság
- az artériák megkeményedése, amit érelmeszesedésnek neveznek
- genetikai véralvadási rendellenességek
- szív- és tüdőbetegségek
- autoimmun vagy gyulladásos állapotok
- súlyos sérülések
- lábbénulás
- rák
Diagnózis
Az artériás és a mélyvénás trombózis fizikális vizsgálat nélkülözhetetlen a diagnózis felállításához. A diagnosztizálás előtt az orvos:
- kérdez a tünetekről, beleértve azt is, hogy mikor kezdődtek
- áttekinti a személy kórtörténetét, ellenőrzi a korábbi műtéteket és a jelenlegi gyógyszereket
- megkérdezi, hogy a családban előfordult-e thrombosis vagy ehhez kapcsolódó állapot
Ha az orvos trombózist gyanít, a következő diagnosztikai tesztek segíthetnek felismerni:
- vérvizsgálatok a „D-dimer” fehérjefragmens ellenőrzésére, amely a vérrög feloldódásakor jelen van
- ultrahangos vizsgálat a DVT jeleinek ellenőrzésére
- CT-vizsgálat intravénás festékkel a PE ellenőrzésére
- lélegeztető-perfúziós vizsgálatok, amelyek radioaktív vegyületeket használnak a tüdő azon részeinek kimutatására, amelyek nem kapnak elegendő véráramlást és oxigént
Annak az esélye, hogy az erekben fájdalmat érezzen pihenés alatt, elég csekély, de néha ez történik. Itt mindenképpen fontos, hogy a kardiológia segítségét igénybe vegyük, és elmenjünk egy vizsgálatra, ami alatt kiderülhet az esetleges probléma.
Kezelés
A trombózis legáltalánosabb és leghatékonyabb kezelési módjai az antikoagulánsok, a gyógyszeres kezelés. Ezek segítenek megakadályozni az új vérrögök képződését. Általában egy személy injekciós antikoagulánsokat, például heparint vagy kis molekulatömegű heparint kap. Ezek a gyógyszerek órákon belül kezdenek hatni. A mélyvénás trombózis gyógyulási ideje több tényezőtől is függ.
Azok az emberek, akik nem tudnak véralvadásgátló gyógyszereket szedni, ehelyett műtéten esnek át, és egy szűrőt helyeznek el a vena cava belsejében, amely egy nagy véna a hasban. A szűrő megakadályozza, hogy a vérrögök a szívbe és a tüdőbe kerüljenek. Ehhez érsebészet, érsebész szükséges.
Az orvos kompressziós harisnya viselését is javasolhatja a véráramlás serkentése és a hosszú távú szövődmények kockázatának csökkentése érdekében. Sokszor vannak olyan esetek amikor javasolt a viselése.
A kezelés mellékhatásai
Az antikoaguláns gyógyszert szedőknél fokozott a túlzott vérzés kockázata. Ennek a problémának a jelei a következők:
- súlyos zúzódások
- ínyvérzés
- elhúzódó vagy gyakori orrvérzés
- köhögés vagy vérhányás
- fokozott menstruációs vérzés
Az alábbiak tovább növelik a vérzéses szövődmények kockázatát az antikoagulánsokat szedő betegeknél:
- időskor
- máj- vagy veseelégtelenség
- rák
Az antikoaguláns gyógyszereket szedőknek sürgősségi orvosi ellátásban kell részesülniük, ha a következők bármelyikét tapasztalják:
- súlyos sérülés, például autóbaleset
- fejsérülés
- nem szűnő vérzés
Megelőzés
Megelőzése nem mindig lehetséges. Azonban az a személy, aki tudja, hogy fennáll a vérrögök kialakulásának kockázata, lépéseket tehet ennek a kockázatnak a csökkentése érdekében.
Megelőzés veszélyeztetett egyéneknél
Az orvos elvégezheti a VTE kockázatértékelését, és ezt minden alkalommal meg kell tennie, amikor valakit kórházba helyeznek.
A VTE kockázatának kitett személyek általában véralvadásgátló gyógyszereket kapnak a vérrögképződés megelőzésére. Előfordulhat, hogy olyan eszközöket is kell használniuk, amelyek javítják a véráramlást, például kompressziós harisnyát vagy szakaszos pneumatikus kompressziós eszközöket, amelyek időszakosan felfújó mandzsetták a lábak körül.
Általános megelőzési tippek
Egyéb tippek a vérrögképződés megelőzésére:
- a lábak mozgatása, különösen:
- műtét után
- amikor a kórházban tartózkodik
- amikor ágyhoz van kötve
- 2-3 óránként felkelni és sétálni utazás közben
- kerülje a hosszabb ideig tartó ülést
- gyengéd gyakorlatok végzése hosszú ülés közben, mint pl.
- a lábujjak felemelése és leengedése a sarokkal a padlón
- a sarok emelése és leengedése lábujjakkal a padlón
- a lábizmok megfeszítése, majd ellazítása
- bő szabású, kényelmes ruházat viselése, különösen hosszabb ideig tartó ülés közben
- kompressziós ruházat
- egészséges testsúly és életmód fenntartása
- mozgás
- krónikus állapotok kezelése
- szükség esetén véralvadásgátló szerek szedése
A legtöbb betegséghez hasonlóan még a thrombosis korai diagnózisa és kezelése nagymértékben növeli a gyógyulás esélyét, és csökkenti a hosszú távú szövődmények kockázatát. Amennyiben családi kórtörténetében szerepel olyan beteg, aki trombózissal küzd/küzdött fokozott odafigyelés szükséges.
Megelőzés és kezelés természetesen
Hatékonyan megelőzhető, és kezelhető a hagyományos orvoslásban régóta használt természetes gyógymódok segítségével. Az artériás és a mélyvénás trombózis kezelése házilag:
Nattokináz
A nattokináz ígéretes alternatíva a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében. A natto erjesztett szójababból készül, szuperélelmiszernek is tartják, mivel rendkívül tápláló.
Jótékony hatásainak sora meglehetősen hosszú: nem csak erősíti a csontokat, az immunrendszert, hatékony gyulladáscsökkentő is és persze javítja a vérkeringést. Egyik előnye, hogy képes lebontani a fibrint, ami a vérrögképződésben résztvevő protein, és természetes vérhigítóként is alkalmazzák.
Vadgesztenye
Köztudott, hogy a vadgesztenye hatékony visszér gyulladás esetén, ezen túlmenően azonban a vérrögképződést is megakadályozhatja, és az érfalakat is erősítheti.
Hosszú távú szövődmények
Egyes esetekben magától megszűnik, mivel a szervezet lebontja és eltávolítja a trombust. Azonban előfordul, hogy poszttrombotikus szindróma alakul ki. Ez a vénákban lévő billentyűk károsodásából ered, amelyek elősegítik a véráramlást.
Visszatérő vérrögök
A legtöbb embernél trombózis után további vagy visszatérő vérrögök alakulnak ki. Ennek valószínűsége azonban a kezdeti vérrögöt okozó tényezőktől függ.
Ha sérülés vagy műtét következtében vérrög alakul ki, a további vérrögök kialakulásának esélye meglehetősen alacsony. Ha egy vérrög egy mögöttes egészségügyi állapot miatt alakul ki, egy újabb vérrög kialakulásának kockázata meglehetősen magas.
Általánosságban elmondható, hogy a további vérrögök kialakulásának kockázata 6 hónappal a vérrög kezelésének befejezése után az első 4 évben 20%, 10 év után pedig 30%.
Összegezve
Akkor fordul elő, amikor egy véredényben vérrög képződik, és akadályozza a véráramlást. A trombózisnak két fő típusa van: az artériás thrombosis, amelyben a vérrög elzárja az artériát, és a vénás thrombosis, amelyben a vérrög elzárja a vénát.
Bárki, aki a vérrög tüneteit tapasztalja, azonnali orvosi ellátást igényel. A korai kezelés csökkenti a súlyos szövődmények kockázatát és javítja a kilátásokat.
Mindenkinek, akinél fennáll a vérrögképződés veszélye, meg kell beszélnie a megelőző intézkedéseket egy egészségügyi szakemberrel. Az orvoshoz később, a teljes gyógyulás után is javasolt elmenni, így könnyebben felismerhető az esetlegesen újonnan kialakult vérrög. Ezek közé tartozhat a testmozgás, az egészséges testsúly megőrzése és minden olyan alapbetegség kezelése, amely növeli a thrombosis kockázatát.
Források:
https://www.medicalnewstoday.com/articles/thrombosis
https://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/thrombosis
