A menstruáció a női test természetes élettani folyamata, a serdülőkortól a változókorig minden egészséges nő életének része. Megléte jelzi, hogy a női test egészségesen működik, és készen áll a gyermekvállalásra.
A menstruáció jelentése
A serdülőkor beköszöntétől kezdve a női test nagy változásokon megy keresztül. Minden hónapban megérik egy petesejt, és a petevezetéken át a méh felé vándorol. A méh fala megvastagszik, így készül fel a megtermékenyített petesejt befogadására. Ha a petesejt nem termékenyül meg, a megvastagodott, immár feleslegessé váló méhnyálkahártya leválik a méh faláról, és a hüvelyen át, vérzés formájában távozik a testből. Ezt a folyamatot nevezzük menstruációnak, más néven menzesznek vagy havi vérzésnek.
A menstruáció minden hónapban (átlagosan 28 naponként), ciklikusan ismétlődik, egészen addig, amíg a nő fogamzóképes. Az első menstruáció általában 10-15 éves korban jelentkezik. Megjelenésének ideje részben a genetikai adottságoktól függ, de a táplálkozás és az intenzív mozgással járó sportok is befolyásoló tényezők lehetnek. Vannak esetek, amikor az átlagostól jóval korábban vagy később jelentkezik az első menstruáció. Ilyenkor érdemes orvoshoz fordulni, hogy fény derülhessen a háttérben húzódó – leggyakrabban hormonális eredetű – problémákra.
A menstruáció elmaradására 45-60 éves kor körül, a változókor – más néven klimax – beköszöntével számíthatunk. A kor előrehaladtával megváltozik a szervezet hormonális egyensúlya: a test nem termel több ösztrogént és sárgatest hormont, a petefészek működése leáll, nem érik meg több petesejt. A folyamat végén elmarad a menstruáció – ezt nevezzük menopauzának. A klimax a nők többségénél olyan kellemetlen tünetekkel társul, mint például a hőhullámok vagy a fokozott verejtékezés. A változókorral járó tünetek enyhítésére azonban szerencsére számos hatásos módszer létezik, melyek segítségével megkönnyíthetjük ezt a viszonylag hosszú időszakot.
A menstruációs ciklus szakaszai
A havi vérzés folyamatának ismerete minden nő számára javasolt, kortól és élethelyzettől függetlenül. Ha tisztában vagyunk vele, milyen változások zajlanak le a testünkben, nemcsak annak működését fogjuk jobban érteni, de könnyebben készülhetünk fel a babavárásra, valamint a menstruációval esetlegesen együtt járó kellemetlen tünetekre is.
A havi ciklus működésében számos különböző mirigy és az ezek által termelt hormonok vesznek részt. Ez egy bonyolult, biofeedback rendszeren alapuló hormonális folyamat, ami azt jelenti, hogy az egyes mirigyeket és hormonokat befolyásolja a többiek aktivitása. A hipotalamusz a közeli agyalapi mirigyben olyan vegyi anyagokat termel, amelyek a petefészket az ösztrogén és a progeszteron nevű nemi hormonok termelésére késztetik.
1-5. nap
A ciklus első napjának a vérzés kezdetét tekintjük, melynek időtartama átlagosan 4-7 nap. A havi ciklus első szakaszában folyadékkal töltött kis kamrák alakulnak ki a petefészekben, amelyeket tüszőknek nevezünk. Minden tüsző tartalmaz egy petesejtet.
Ebben a fázisban a hormonszint alacsony, a csökkent ösztrogénszint miatt ingerlékenység, hangulatingadozás alakulhat ki.
5-8. nap
A ciklus 5. és 7. napja között már csak egy tüsző marad, ami tovább növekszik, a többi visszaszívódik a petefészekbe. A 8. napig (eddigre a vérzés általában megszűnik) a megmaradt tüsző egyre több ösztrogént bocsát ki, a megnövekedett ösztrogénszint hatására pedig a méhnyálkahártya elkezd megvastagodni. A tüszőhormonok számának emelkedésével endorfin szabadul fel, melynek hatására energikusabbnak, nyugodtabbnak érezzük magunkat.
9-14. nap
Érzelmileg és fizikailag ekkor érezzük a legjobban magunkat. Az ösztrogénszint tetőzik, és megnöveli az ún. luteinizáló hormonok szintjét. Ennek hatására a tüsző a ciklus 14. napján megreped, és a petesejt elhagyja a petefészket – ezt nevezzük ovulációnak. A teherbeesés esélye az ovuláció napján és az azt megelőző három napon a legnagyobb.
15-24. nap
A kiszabadult petesejt a petevezetékek segítségével folytatja útját a méh felé. A tüsző nagyobb progeszteron termelésbe kezd, amely segíti a méhnyálkahártya megvastagodását. Ha a petesejt megtermékenyül, a beágyazódás ebben a szakaszban kezdődik meg.
24-28. nap
A 24. nap táján az ösztrogén és a progeszteron szint elkezd csökkenni, ez a gyors változás hangulatingadozáshoz vezethet. Néhány nő érzékenyebb ezekre a változó hormonszintekre, mint mások. Sokan ingerlékenységet, szorongást vagy depressziót éreznek a menstruáció előtti héten.
A menstruációs ciklus végén a meg nem termékenyített petesejt széthasad, és a méhnyálkahártyával együtt a következő menstruációval távozik a menstruációs ciklus első napjától kezdődően.
Mivel a havi ciklus hosszában akár egyénenként is jelentős eltérések lehetnek, előfordulhat, hogy 21-35 napig is eltart egy-egy ciklus. Ez teljesen normális, ennél nagyobb, felnőttkorban tapasztalt differencia esetén javasolt orvoshoz fordulni, hogy megállapíthassa, milyen ok áll az átlagosnál hosszabb vagy épp rövidebb menstruációs ciklus hátterében.
A premenstruációs tünetegyüttes, avagy a PMS
A nők nagy része tapasztalta már, hogy a menstruációt megelőző körülbelül 7-10 napban az átlagosnál feszültebb, érzékenyebb, ingerlékenyebb vagy épp kevésbé tud koncentrálni, mint máskor. A lelki tünetek mellé testi tünetek is társulhatnak, mint például feszülő mellek, puffadás, emésztési zavarok, esetleg ételek utáni sóvárgás. Ez a menstruációt megelőző tünetegyüttes neve a premenstruációs szindróma, a PMS.
A PMS leggyakoribb tünetei
- Lelki zavarok: hangulatingadozás, szorongás, ingerlékenység, feszültség
- Idegrendszeri problémák: fáradtság, levertség, gyengeség érzet, aluszékonyság, étvágytalanság
- Fájdalmak: fej- és hátfájás, mellérzékenység, alhasi fájdalom
- Puffadás, gyomor- és bélpanaszok
- Zsírosabb bőr és haj, pattanások is megjelenhetnek
A tünetek a menstruáció jelentkezése után többnyire teljesen megszűnnek, és általában intenzitásuk sem egyforma az évek során. Időnként egészen enyhe, máskor az életminőséget jelentősen befolyásoló szimptómákat tapasztalhatunk. A PMS kialakulásának oka, működése nagyrészt még ismeretlen, azonban leggyakrabban a ciklussal összefüggő hormonális változásokra vezethető vissza. Az is megfigyelhető, hogy a szokásosnál nagyobb stresszel járó időszakokban (munkahelyi vagy párkapcsolati problémák, súlyos betegség, haláleset a családban) a panaszok fokozottan jelentkeznek.
A PMS kezelése
A premenstruációs tünetegyüttes kezelésének elsődleges célja a tünetek enyhítése. Lehetnek olyan erősségű panaszok, amelyek komoly befolyással vannak életminőségünkre. Ha ilyet tapasztalunk, mindenképp forduljunk orvoshoz, aki célzott gyógyszeres kezeléssel, mozgásterápiával, és táplálkozási tanácsokkal segíti a gyógyulást.
Hogyan enyhíthetjük a PMS tüneteit?
- Mozogjunk rendszeresen, naponta legalább 30 percet! Részesítsük előnyben az aerob típusú, azaz tartós pulzusszám-emelkedéssel járó mozgást, mint például az úszást, kocogást vagy a kerékpározást.
- Törekedjünk a kiegyensúlyozott táplálékbevitelre, étrendünk tartalmazzon sok gyünölcsöt és zöldséget, teljes kiőrlésű gabonaféléket, fogyasszunk több lassan felszívódó szénhidrátot.
- Fokozzuk a bevitt B6 vitamin mennyiségét, melyek legjobb forrásai a máj, hús, tejtermékek, a száraz hüvelyesek, élesztő és a tojássárgája. Érdemes mellé magnéziumban gazdag ételeket fogyasztani (zöld leveles zöldségek, olajos magvak), mert segítik a B vitamin hasznosulását.
- Aludjunk legalább 8 órát naponta, és próbáljuk csökkenteni a minket érő stresszt ebben az időszakban.
A menstruációs ciklus zavarai
Kevés olyan nő van, aki ne találkozott volna életében legalább egyszer valamilyen, a menstruációt érintő problémával. A havi ciklus hosszát számos tényező befolyásolja, többek között hatással van rá:
- A nem megfelelő táplálkozás,
- A stresszes életmód,
- Bizonyos gyógyszerek szedése,
- Közelmúltbeli életmódváltozások,
- Anorexia vagy bulimia
- Az erőteljes fizikai aktivitás.
Az átlagos menstruáció hossza 4-7 nap, a menstruációs ciklus hossza pedig nagyjából 28 nap. Az egyéni eltérések tehát bizonyos fokig normálisak, de ha a menstruációs ciklus 21 napnál rövidebb vagy 35 napnál hosszabb, és ezek a problémák ismétlődnek, huzamosabb ideig fennállnak, akkor már menstruációs zavarra utalnak.
Mik a menstruációs zavar tünetei?
Általánosságban elmondható, hogy menstruációs zavarra utal, ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk:
- a periódusok 21 napnál rövidebbek vagy 35 napnál hosszabbak
- 7 napnál hosszabb ideig tartó vérzés
- 24 óránál hosszabb ideig tartó erős vérzés
- a havi vérzés 3 hónapnál hosszabb ideig kimarad
- ismétlődő, fájdalmas görcsökkel járó menstruáció
Túl gyakori menstruáció
A havi ciklus hosszát számos tényező befolyásolja, ezért időnként bárkinél előfordulhatnak eltérések. Ha egy-egy alkalommal hamarabb vagy később kezdődik a menstruáció a megszokottnál, még nincs ok az aggodalomra. Túl gyakori menstruációnak azt nevezzük, ha a menstruációs vérzések között kevesebb, mint 21 nap telik el, vagy folyamatos vérezgetést tapasztalunk. A túl gyakori menstruáció mögött állhatnak hormonális problémák vagy szervi elváltozások, például gyulladás, daganat vagy ciszta. Ilyen probléma esetén indokolt az orvosi kivizsgálás, hogy elkerüljük a vérszegénységet, illetve elejét vegyük a komolyabb nőgyógyászati problémáknak.
Rendszertelen menstruációs ciklus
A rendszertelen menstruáció leggyakoribb okai:
Serdülőkor
Teljesen normális, hogy az első menstruációs vérzés megjelenése után néhány hónapig a ciklus még rendszertelen, hiszen kell egy kis idő, míg a szervezet és a hormonok “átállnak”. Az is előfordulhat, hogy egy-egy vérzés kimarad. Ha azonban hosszabb idő után sem rendeződik a ciklus, az hormonális problémákra is utalhat.
Változókor
A változókor felé közeledve a szervezet hormonális egyensúlya megváltozik, emiatt a vérzés rendszertelenné válhat.
PCOS (policisztás ovárium szindróma)
Magas tesztoszteron szinttel és a női nemi hormonok egyensúlyának hiányával járó betegség, mely a fogamzóképes korú nőket érinti. A rendszertelen ciklus ennek a betegségnek az egyik fő tünete, ez azonban nem jelenti azt, hogy a rendszertelen ciklus hátterében biztosan PCOS áll.
Pajzsmirigyzavar
A pajzsmirigy alul- vagy túlműködése egyaránt okozhat menstruációs panaszokat. Ha a rendszertelen menstruáció mellett fáradékonyságot, nagyobb alvásigényt, koncentrációzavart, súlynövekedést, székrekedést is tapasztalunk, érdemes endokrinológushoz fordulni a pajzsmirigy funkciók ellenőrzése érdekében.
Krónikus petefészek- vagy petevezeték gyulladás
A rendszertelen menstruáció és egyidejűleg erős alhasi fájdalom megléte krónikus medencei gyulladásokat is jelezhet, különösen akkor, ha előtte egy akut megbetegedés nem gyógyult meg teljesen.
Egyéb okok:
- Anatómiai eltérések (pl. mióma, polip, a méhnyálkahártya eltérései)
- Hormonális problémák
- Inzulinrezisztencia
- Véralvadási zavarok
Fájdalmas menstruáció
A nők jelentős része szenved görcsös, fájdalmas menstruációtól. A görcsök erőssége egyénenként és akár ciklusonként is változhat a gyengétől az egészen erős görcsös fájdalomig. Emellett felléphet még gyengeség, émelygés, hányinger vagy hányás. Otthoni gyógymódként több módszer is hatásos lehet menstruációs görcsök ellen, például vehetünk egy kellemes, meleg fürdőt a panaszaink enyhítésére, vagy megpróbálkozhatunk egy enyhe masszázzsal. Ha a tünetek nem enyhülnek, keressük fel orvosunkat!
A menstruációs problémák kezelése
A megfelelő és hatásos kezelési mód kiválasztásában nagy szerepe van a háttérben álló okok kivizsgálásának. Ha bebizonyosodik a kiváltó egészségügyi probléma, az orvos az adott betegséget fogja kezelni, amely kiegészülhet hormonális kezeléssel, vagy adott esetben műtétre is sor kerülhet.
Az enyhébb fokú menstruációs problémák kezelésére javasolt természetes gyógymódok:
Próbáljunk ki új mozgásformákat, melyek jótékony hatással vannak hangulatunkra és szervezetünkre egyaránt. Fontos, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá testünket a mozgáshoz, csak annyit sportoljunk, amennyi még jólesik.
Étkezzünk egészségesebben, fogyasszunk sok vitamint, csökkentsük a koffein bevitelt!
Bizonyos gyógynövények bizonyítottan hatékonyak a nőgyógyászati problémák kezelésében:
A barátcserjét már az ókorban is alkalmazták nőgyógyászati panaszok kezelésére, a menstruációs ciklus szabályozására. Számos alkotóelemből áll, gyógyhatása abban áll, hogy serkenti az agyalapi mirigy és a lutropin nevű hormon működését. Növeli a progeszteron termelést, melynek a szabályos menstruációs ciklus szempontjából van jelentősége, illetve a prolaktin termelés szabályozása révén enyhíti a premenstruációs szindróma egyik kellemetlen tünetét, a mellfeszülést.
A fehér fűzfa kérgének kivonata szintén évszázadok óta használt, jótékony hatású gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító. Enyhíti a menstruációs görcsöket, emellett természetes emésztés- és étvágyjavító, sebgyógyító.
Források:
https://www.womenshealth.gov/menstrual-cycle/your-menstrual-cycle
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11159568/
https://sites.evergreen.edu/plantchemeco/calling-all-ladies-mother-natures-remedy/
