Ingyenes szállítás 15 000 Ft felett
15 000 Ft felett ingyenes kiszállítás!
Nincsenek termékek a kosárban.
A glutation számos jótékony hatással bíró molekula, amely magas antioxidáns tartalommal rendelkezik, aminek segítségével megóv bennünket a sejtkárosodástól, támogatja a méregtelenítést, az immunrendszert, valamint elősegíti a máj egészségét. Sőt, kutatások bebizonyították, hogy akár még a bőr regenerációjában is szerepet játszhat. De vajon mit tud és mire jó?
A glutation egy kicsi, de nagyon fontos molekula, három aminosav (glutaminsav, cisztein és glicin) összekapcsolódásából álló tripeptid.(1) A sejtekben nagy mennyiségben fordul elő, különösen a májban és a mitokondriumokban. Két formában létezik: a redukált, aktív forma (GSH) és az oxidált diszulfid forma (GSSG).
A sejtek egészsége szempontjából gyakran a GSH-GSSG arány fontos: minél magasabb a redukált forma aránya, annál jobb az antioxidáns védelem. A szervezet maga állítja elő speciális enzimek (például γ-glutamil-cisztein-szintetáz és glutationszintetáz) segítségével, igazából nem vitamin, hanem egy endogén (saját készítésű) védekezőanyag.
A glutation egyik legfontosabb szerepe, hogy közvetlenül és indirekt módon is semlegesíti a szabad gyököket és egyéb reaktív oxigén, nitrogén fajokat (ROS/RNS) az antioxidáns hatásának köszönhetően. Maga a GSH képes közvetlenül „elfogni” reaktív molekulákat, továbbá kofaktorként működik olyan enzimrendszerekben, mint a glutathion-peroxidázok, amelyek hidrogén-peroxidot és lipidperoxidokat semlegesítenek. Amikor a sejt oxidatív stressznek van kitéve (például gyulladás, intenzív edzés vagy toxinok hatására), a GSH-tartalékok csökkenhetnek, és nő az oxidált GSSG arány, ez a jelzője annak, hogy a sejt „védekezése” gyengébbé vált.
A glutation a másik nagy szerepterülete a méregtelenítés. A májban fontos másodlagos (II. fázisú) reakciókat segít elő. A glutation-S-transzferáz enzimek segítségével a GSH konjugálódik különböző elektrofíl vegyületekkel (például gyógyszermetabolitokkal, környezeti toxinokkal), így vízoldékonyabbá válnak és kiválasztódhatnak.
Emellett a glutation részt vesz a nehézfémek és peroxidok semlegesítésében is. Emiatt a máj-egészség, a toxinok hatásának csökkentése és általános „tisztítás” szempontjából a GSH kulcsfontosságú molekula. A kutatások kimutatták, hogy a glutation-rendszer zavara növeli a szöveti károsodás és a betegségek kockázatát.
A glutation fontos az immunrendszer megfelelő működéséhez is. A nyiroksejtek (lymphocyták) és más immunsejtek számára egy bizonyos belső glutation-szint szükséges a sejtosztódáshoz, citokintermeléshez és a kórokozók elleni hatékony válaszhoz. Kismértékű változás a sejten belüli GSH-szintben jelentősen befolyásolhatja az immunválaszt: túl alacsony GSH gyengítheti a sejtműködést és növelheti az oxidatív károsodást, túl magas pedig más egyensúlyi problémákat okozhat. Egyes tanulmányokban alacsonyabb glutation-szinteket találtak gyulladásos és fertőzéses állapotokban, és vizsgálják, hogy a GSH-moduláció segíthet-e bizonyos betegségek kezelésében.
A kifejezés alatt többféle készítmény és megközelítés is létezik. Az egyik közvetlen forma a redukált L-glutation (GSH) kiegészítés, ezt adják tablettában, liposzómás vagy sublinguális formában, illetve intravénásan klinikai környezetben. Az orális L-glutationról azonban gyakran mondják, hogy korlátozott a bélrendszeri felszívódása, ezért a biohasznosulást javító formák (például liposzómás) vagy az IV-adagolás bizonyulhatnak hatékonyabbnak bizonyos helyzetekben.(2) Vizsgálat szerint napi liposzómás GSH szedése emelte a sejtes GSH-szinteket és befolyásolta az immunmarkerokat.
Egy másik, gyakran használt megközelítés a glutation-prekurzor adása, az N-acetil-cisztein (NAC). A cisztein az egyik „limitáló” aminosav a GSH képződéséhez, és a NAC mint cisztein-forrás képes lehet növelni a sejtekben a glutathion-készleteket. Több klinikai vizsgálat arra utal, hogy a NAC biztonságos és hatékony módja lehet a GSH pótlásának vagy helyreállításának különböző helyzetekben, például oxidatív stressz, légzőszervi betegségek, vagy bizonyos toxikus expozíciók esetén.
Emellett kimutatták, hogy NAC javíthatja az oxidáns, antioxidáns egyensúlyt és a teljesítményt bizonyos körülmények között. Fontos azonban, hogy a NAC-szedés (mint minden kiegészítő) előtt érdemes orvossal konzultálni, mert dózisfüggő hatások és gyógyszerinterakciók előfordulhatnak.
A glutation a sejtek egyik legfontosabb védelmi vonala. A glutation hatása – ahogy már említettük – sokrétű.(3) Antioxidáns, méregtelenítő, immunerősítő, éppen ezért ha a szintje lecsökken, a szervezet sérülékenyebbé válik a mindennapi terhelésekkel szemben. Bár sokan érdeklődnek az iránt, miben van glutation, vagy hogyan lehet növelni liposzómás glutation kiegészítőkkel, legalább ilyen fontos megérteni, mi az, ami fokozott GSH-vesztést okozhat.
A glutation természetes módon csökken az életkor előrehaladtával. Ennek több oka is van:
Idősebb korban emiatt gyakrabban fordul elő olyan állapot, ahol a szervezet regenerálódása lassabb, vagy a méregtelenítő kapacitás alacsonyabb. Emiatt nem véletlen, hogy az idősebb korosztály körében a glutation vélemények gyakran arról számolnak be, hogy több energiát éreznek vagy jobban bírják a terhelést, ha sikerül a GSH-szintet támogatni, akár étrenddel, akár kiegészítőkkel. A glutation-csökkenés tehát az öregedési folyamat természetes része, de szerencsére életmóddal, táplálkozással és bizonyos prekurzorokkal (pl. NAC) lassítható.
A tartós stressz – legyen az szellemi, érzelmi vagy fizikai – az egyik legerősebb glutationt csökkentő elem. Stressz hatására a szervezet több kortizolt termel, megnő az oxidatív terhelés, és gyorsabban fogy a GSH-tartalék.
Krónikus stressz során:
Ezért gyakran mondják, hogy a tartós stressz „belülről égeti” a szervezetet, biokémiai szinten ez valóban részben a glutation gyorsabb felhasználódásán keresztül történik. A stresszkezelés (rendszeres alvás, mozgás, relaxáció, túlterhelés csökkentése) tehát közvetetten a glutation fenntartását is védi.
Amikor a szervezet fertőzéssel, például bakteriális vagy vírusos megbetegedéssel, küzd, az immunrendszer működésének felgyorsulása erőteljes oxidatív stresszel jár. A fehérvérsejtek ilyenkor rengeteg reaktív oxigénmolekulát termelnek, amelyek ugyan a kórokozók elleni harchoz szükségesek, de a szervezet saját glutationkészletét is gyorsan felélik.
A fertőzések során megfigyelhető:
Ez az oka annak, hogy sokan a betegségek alatti vagy utáni fáradékonyságot, gyengeséget részben a kimerült glutationraktárakkal hozzák összefüggésbe. A fertőzések tehát átmenetileg komoly glutation-vesztést okozhatnak, és érdemes ilyenkor külön figyelni a tápanyagbevitelre (fehérjék, C-vitamin, szelén, kénes zöldségek).
A környezetből érkező vegyi anyagok, például nehézfémek, oldószerek, kipufogógázok komponensei, cigarettafüst, növényvédőszer-maradványok, közvetlenül terhelik a glutationrendszert.
A glutation szerepe ilyenkor kettős:
Ez óriási GSH-felhasználással jár, ezért az ilyen expozíciók gyorsan csökkentik a szintjét. Sokan épp emiatt keresnek rá erre a kérdésre: miben van glutation vagy milyen ételekkel lehet támogatni a szervezet méregtelenítő folyamatait. A brokkoli, kelbimbó, fokhagyma, hagyma, spenót, avokádó, máj, tojás például természetes módon segíthetnek az előállításában.
Kutatások alapján különösen a légszennyezés és a nehézfémek (például kadmium, higany) csökkenthetik jelentősen a sejtek GSH-szintjét. A városi életmód emiatt sokaknál gyakrabban vezet glutationhiányhoz, mint egy falusi ember esetében.
Az alkohol lebontása során a máj jelentős mennyiségű glutationt használ el. Az alkohol-dehidrogenáz és az acetaldehid-dehidrogenáz működése közben rengeteg reaktív oxigén keletkezik, amit a szervezet glutation segítségével próbál semlegesíteni. Emellett az alkohol közvetlenül is károsítja a máj glutationtermelő folyamatait.
Rendszeres alkoholfogyasztóknál gyakran figyelhető meg:
Éppen ezért azok körében is népszerű a liposzómás glutation vagy a NAC-kiegészítés, akik szeretnék a májukat támogatni időszakos megterheléskor. A liposzómás forma azért kap figyelmet, mert így a GSH felszívódása kedvezőbb lehet, bár a kutatások még nem teljesen egyhangúak.
Számos gyógyszer fokozza a glutation felhasználását vagy csökkenti a termelését. Ezek többnyire olyan hatóanyagok, amelyek a májban lebomló metabolitjaik miatt nagy mennyiségű GSH-t igényelnek a semlegesítéshez.
Ilyenek lehetnek például:
Ez nem azt jelenti, hogy ezek a gyógyszerek „rosszak”, csupán azt, hogy lebontásuk mellett a szervezet glutationt használ fel. Emiatt orvosi környezetben több esetben alkalmaznak NAC-ot (mint glutation-prekurzort) a máj védelmére.
A glutation szintje nagymértékben függ az életmódtól, a táplálkozástól és a szervezetet érő terhelésektől. Mivel a glutation hatása alapvető a méregtelenítésben, az oxidatív stressz csökkentésében és az immunrendszer támogatásában, sokan keresik, hogyan lehet növelni a szervezet saját GSH-termelését. A jó hír az, hogy több természetes módszer is létezik, a megfelelő ételektől a prekurzorokig és célzott étrendkiegészítőkig, valamint ott van a glutation kapszula is, amelyek kapcsán létezik természetes változat is.
Táplálkozás: mit együnk, hogy több glutationunk legyen?
Bár sokan keresik azt a kérdést, miben van glutation, a valóság az, hogy a táplálékkal bevitt glutation döntő része nem szívódik fel változatlan formában. A hangsúly inkább azon van, hogy az étrend biztosítsa azokat az összetevőket, amelyekből a szervezet könnyen elő tudja állítani a saját GSH-készletét.
Kénes aminosavakban gazdag ételek
A glutation egyik kulcseleme a cisztein, ezért a ciszteint vagy más kéntartalmú vegyületeket tartalmazó ételek fogyasztása segítheti a glutation termelődését. Ilyenek:
A keresztesvirágú zöldségek különösen jó választások, mert nemcsak kéntartalmuk magas, de olyan fitonutrienseket is tartalmaznak (pl. sulforaphane), amelyek bizonyítottan aktiválják a szervezet saját antioxidáns enzimeit, köztük a glutation-rendszert.
C-vitamin bevitel növelése
A C-vitamin közvetetten növelheti a GSH-szintet, mert támogathatja a glutation „újrahasznosítását”, vagyis segíthet visszaalakítani az oxidált formát (GSSG) a redukált, aktív GSH-vá. Magas C-vitamin-tartalmú ételek többek között:
Szelén és más nyomelemek
A szelén a glutation-peroxidáz nevű enzim működéséhez szükséges, amely az egyik legfontosabb glutationfüggő antioxidáns enzim a szervezetben. A megfelelő szelénbevitel tehát erősíti a GSH hatását.
Jó szelénforrások lehetnek például:
Fehérjedús étrend
A glutation három aminosavból épül fel, ezért a megfelelő fehérjebevitel (hal, tojás, hüvelyesek, húsok) alapfeltétel a GSH-termeléshez.
A glutation növelésének egyik legbiztosabb módja, ha a szervezet számára könnyen felhasználható építőelemeket biztosítunk.
N-acetil-cisztein (NAC)
A NAC a legjobban kutatott glutation-prekurzor. A szervezetben ciszteinné alakul, amely a GSH-szintézis „limitáló” aminosava, vagyis ebből van a legkevesebb. Emiatt a NAC képes jelentősen megemelni a sejtes glutationszintet. A NAC-ról számos klinikai vizsgálat készült, és jól ismert antioxidáns, májvédő és légúti nyákoldó hatásáról. Emiatt orvosi környezetben is használják, például mérgezések kezelésében vagy akut oxidatív stressz csökkentésére.
Glicin és glutamin
A glicin a glutation harmadik alkotóeleme, és több kutatás kimutatta, hogy az idősebb felnőttekben a glicin és NAC együttes pótlása (GlyNAC) javíthatja a glutationszintet és egyes anyagcsere-markereket. A glutamin szintén támogatja a glutationképzést közvetett módon, mivel elősegíti a sejtek aminosav-háztartásának egyensúlyát.
A glutationt nem csak táplálékokkal lehet növelni. Az életmód is erőteljesen befolyásolja a GSH-szintet.
Rendszeres, mérsékelt testmozgás
A túl intenzív, hirtelen nagy terhelés csökkentheti a glutationt, de a rendszeres, mérsékelt edzés épp ellenkező hatást vált ki.
A mozgás:
Az ideális mozgásformák: séta, futás, úszás, jóga, könnyű súlyzós edzés.
Stresszcsökkentés
A krónikus stressz az egyik legagresszívebben glutationcsökkentő tényező. A stresszkezelés így közvetlenül támogatja a GSH-szintet.
Hatékony technikák lehetnek:
Minőségi alvás
Az alvás során a szervezet helyreállítja antioxidáns készleteit, beleértve a glutationt is. Az alváshiány azonban tartósan alacsony GSH-szintet eredményezhet.
Környezeti toxinok kerülése
Amennyire lehet, érdemes minimalizálni:
Ezek ugyanis mind fokozott glutationfogyasztást igényelnek.
A glutation kiegészítése hosszú ideig vitatott volt, mert a hagyományos GSH-tartalmú kapszulák felszívódása alacsony. Az utóbbi években azonban új technológiák jelentek meg.
Liposzómás glutation
A liposzómás forma egy foszfolipid burokba zárja a GSH-t, így a bélrendszerben jobban ellenáll a lebomlásnak és hatékonyabban szívódik fel. Ezért vált népszerűvé azok körében, akik szeretnék gyorsan növelni a glutation-szintet. A felhasználói tapasztalatok (glutation vélemények) gyakran több energiáról, jobb regenerációról vagy könnyebb méregtelenítésről számolnak be, bár természetesen ez egyéni.
S-acetil-L-glutation
Ez egy stabilizált, módosított glutationforma, amely a sejtekben könnyen aktiválódik. A kutatások szerint jobban ellenáll a lebomlásnak, mint a hagyományos GSH-kapszulák.
NAC, mint közvetett alternatíva
Ahogy korábban írtuk, a NAC gyakran hatékonyabb módszer a szervezet saját glutationtermelésének támogatására, mint a közvetlen GSH-bevitel.
A glutationt nemcsak étrendkiegészítőként használják, orvosi környezetben is fontos szerepe van, főként oxidatív stresszel kapcsolatos állapotok kezelésében.
Méregtelenítés és májvédelem
Klinikákon intravénás glutationinfúziót alkalmaznak bizonyos mérgezések esetében, illetve májkárosodással járó helyzetekben. Ez gyorsan emeli a vérplazma glutationtartalmát.
Neurológiai betegségek kutatása
Már vizsgálják a glutation szerepét Parkinson-kórban, Alzheimer-kórban és más idegrendszeri állapotokban, mivel az oxidatív stressz központi szerepet játszik ezekben a betegségekben.
Légzőszervi problémák
NAC-ot széles körben alkalmazzák kórházakban nyákoldóként és antioxidáns terápiaként a légúti betegségekben, mivel növeli a sejteken belüli glutationszintet.
Bőrgyógyászati felhasználás
Bizonyos országokban intravénás glutationt alkalmaznak kozmetikai célokra (bőr világosítás), de ez több helyen vitatott és nem biztonságos, ezért ilyen célra nem javasolt.
A glutation népszerűsége az elmúlt években látványosan megnőtt, és ezzel együtt számos félreértés és túlzó állítás is elterjedt körülötte. Fontos tisztán látni, hogy bár a glutation valóban a szervezet egyik legfontosabb antioxidánsa, nem csodamolekula, és nem helyettesíti a komplex egészségmegőrző életmódot.
Számos online forrás azt sugallja, hogy a glutation bármilyen egészségügyi problémát megold. Az igaz, hogy fontos játszik az oxidatív stressz elleni védekezésben, a méregtelenítésben és az immunműködésben, de nem gyógyszer, és nem képes önmagában kezelni súlyos betegségeket. A glutation kiegészítése támogató jellegű lehet, de mindig az orvosi kezelés kiegészítőjeként, nem helyettesítőjeként érdemes tekinteni rá.
A glutation szintje nem lineárisan arányos az elfogyasztott mennyiséggel, és a túlzott bevitel sem feltétlenül hatékony. Ráadásul a hagyományos glutation tabletták felszívódása alacsony, ezért nem a mennyiség növelése a megoldás, hanem a megfelelő forma (például liposzómás glutation vagy S-acetil-L-glutation) és a prekurzorok, mint a NAC. A szervezet saját szabályozása határozza meg, mennyire tudja hasznosítani a bevitt glutationt.
A glutation valóban részt vesz a máj méregtelenítő folyamataiban, de ez egy összetett, több lépcsős biokémiai rendszer. A „méregtelenítés” nem egy gyors, csodálatosan ható folyamat, hanem folyamatos, természetes működés, amit a glutation támogat. Aki azonnali hatást vár, rendszerint csalódik, a GSH-szint növekedése és annak pozitív következményei inkább hosszú távon jelentkeznek.
A glutation és különösen a NAC általában jól tolerált, de bizonyos egészségügyi állapotok (pl. vesebetegség, asztma) esetén óvatosság szükséges. Emellett egyes gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek. Emiatt fontos, hogy tartós szedés esetén egy orvossal vagy dietetikussal is beszéljünk róla.
Bár bizonyos országokban kozmetikai céllal alkalmazzák a glutation injekciót, a tudományos bizonyíték erre gyenge és ellentmondásos. Több szakmai szervezet kifejezetten ellenzi az intravénás GSH kozmetikai alkalmazását a kockázatok miatt. A bőr egészsége inkább az egészséges életmód és antioxidánsban gazdag étrend eredménye, nem pedig egyetlen molekuláé.
A glutation a szervezet egyik legfontosabb antioxidánsa, amely központi szerepet játszik az oxidatív stressz elleni védekezésben, a méregtelenítésben és az immunrendszer működésében. Három aminosav alkotja, és minden sejtünkben jelen van. A modern életmód, a stressz, a környezeti toxinok, a helytelen táplálkozás, valamint a krónikus betegségek mind hozzájárulhatnak a glutationszint csökkenéséhez, ami sebezhetőbbé teszi a szervezetet a károsító folyamatokkal szemben. A glutation szintje azonban többféle módon növelhető. A megfelelő táplálkozás, valamint a prekurzorokkal, mint az N-acetil-cisztein (NAC), a glicin és a glutamin, amelyek hatékonyan támogathatják a GSH-termelést.
Tudományos háttér:
