A fülfájdalom (otalgia) emberek sokaságának keseríti meg hosszabb-rövidebb időre az életét. Gyakran megelőzhető lenne, visszatérő esetekben előre fel lehet rá készülni a megfelelő módszerekkel és eszközökkel. A kiváltó kórok gyakran otthon is kezelhető, banális probléma, viszont hosszabb ideig fennálló panasz esetén érdemes fül-orr-gégészeti szakvizsgálatot kérni. Eredetük alapján megkülönböztetünk elsődleges (tehát kifejezetten a fülben kialakuló elváltozáshoz kötött) és másodlagos (nem a fülből indul ki, oda csak kisugárzik) fülfájdalmakat. Az elsődleges fülfájdalmak túlnyomó többsége a külső és a középfülből indul ki. A belső fül elváltozásai általában nem jár együtt fájdalommal.
Egész nap strandoltam és most nagyon fáj a fülem! Érdemes melegíteni?
A fülfájdalom oka leggyakrabban a hallójárat vagy a középfül gyulladásos megbetegedése. A külső hallójáratgyulladás típusosan nyáron jelentkező, lüktető fül körüli fájdalommal és gyakran halláscsökkenéssel járó betegség, gyakran van összefüggésben a szűk, önmagától nem tisztuló hallójárati típussal. Általában a fül húzásra nagyon fájdalmas. Általában nem előzi meg felsőlégúti hurut, teljesen váratlanul alakul ki. Szezonalitását az adja, hogy a strandon, illetve tavakban történő fürdőzés során baktériumokkal teli víz gyakran jut az ember hallójáratába, mely a víz hatására felpuhul. Az esetleges mikrosérüléseken keresztül a baktériumok könnyedén alakítanak ki helyi fertőzéseket. Szintén a víz hatására a hallójárati fülzsír megduzzad, mely megakadályozhatja a hallójárati öntisztulást, így tovább rontva a helyzeten.
Megelőzés
Az arra hajlamos egyénekben a legfontosabb a megelőzés, tehát a hallójárat szárazon tartása, fürdőzés után annak kiszárítása akár hajszárító segítségével. A fültisztító pálca használata nem ajánlott, ugyanis a már kialakult fülzsírdugó használata által csak beljebb tolódik a dobhártya felé. Ezzel nem csak a későbbiekben fültisztítást végző szakember dolgát nehezíti meg a beteg, hanem hallása hamarabb tompul el, a dobhártyát elérve pedig kifejezetten fájdalmas is lehet. Kialakult gyulladás esetén otthon fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő alkalmazása javasolt, illetve az érintett fül szigorúan szárazon tartása. A fül melegítése kerülendő, ezzel csak rontunk a betegségen! Észben tartandó ezen felül az is, hogy fertőző betegségről beszélünk, mely a higiéniás szabályok betartásának elmulasztása által – tehát az érintett fül után az ép fül megpiszkálása – átvihető a másik oldalra. Nem múló tünetek esetén javasolt a fül-orr-gégészeti szakrendelő felkeresése, ahol általában gyulladáscsökkentő gézcsík behelyezése, vagy antibiotikumot tartalmazó fülcsepp felírása történik az ellátás során.
A 3 éven aluli gyermekek 80 %-ánál előfordul!
A második leggyakoribb fülfájást okozó kórkép a sokak által ismert heveny középfülgyulladás, mely gyermekkorban a leggyakoribb a speciális anatómiai felépítés miatt. Egyes kutatások 80%-ra teszik 3 éves kor alatt a betegség kialakulásának valószínűségét. Leggyakoribb tünete a fájdalom, láz, levertség, halláscsökkenés (mely akár a fájdalom megszűnését követően még hetekig fennállhat), szédülés, csecsemők esetén fül felé kapkodás. Kialakulásában központi szerepe a középfület az orrgarattal összekötő fülkürtnek van, mely középfülgyulladás esetén nem funkcionál megfelelően. Feladatát, a középfüli nyomáskiegyenlítést, nem képes ellátni megfelelően.
Általában a betegség felsőlégúti meghűlést követő panasz, ugyanis ebben az esetben a fülkürt nyílása lezárul, a nyomáskiegyenlítés csorbát szenved, középfüli váladékpangás, majd bakteriális felülfertőződés alakul ki. A betegség megelőzése fennálló nátha esetén orrcsepp alkalmazásával történhet az előbbiekben részletezett kialakulási mechanizmus miatt.
A már kialakult betegség lokálisan a fül melegítésével, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő alkalmazásával kezdetben otthon is kezelhető, ám amennyiben már bakteriális fertőzés is kialakult, úgy szakorvosi ellátásra van szükségünk, ahol a már említett orrcseppen kívül valószínűleg szájon keresztül alkalmazandó antibiotikus kezelés elkezdésére kapunk utasítást.
További ritkább, elsődleges fülfájdalmat okoznak a különböző fülre lokalizálható daganatos megbetegedések illetve a hallójárati idegentestek jelenléte, akár egy fülzsírdugó.
Lehet nem is a fülemmel van probléma?
A fülfájdalom második nagy csoportját azok az elváltozások képezik, melyeknél az elsődleges eltérés nem a fül régiójában, hanem egy távolabbi helyen keresendő. Ezek közül az egyik leggyakoribb az állkapocsizület (temporomandibularis izület) gyulladásos betegsége, mellyel reumatológus szakorvost érdemes felkeresni az otthoni fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés sikertelensége esetén. Fogászati okból szintén találkozhatunk fülbe sugárzó fájdalommal, a gyulladás legtípusosabb helye ez esetben az alsó nagyőrlők területe.
További gyakori okként szerepel a torok-gége területének gyulladásaihoz és daganatos megbetegedésihez társuló fülfájdalom. A mandula körüli tályog esetén például szinte mindig előfordul, gége/garatrák esetén hónapok alatt alakul ki, társuló tünet lehet, de nem feltétlenül áll fenn.
További ritka okok lehetnek: fogászati és fül-orr-gégészeti műtétek utáni állapotok, gasztroözofageális reflux, arcidegzsába, felső tápcsatorna daganatos megbetegedései, arcidegbénulás, pajzsmirigygyulladás, nyálmirigybetegség, szívinfarktus, nyaki nyirokcsomó megnagyobbodás, pszichogén okok.
A fent felsorolt okok esetén természeten hiába tapasztal a beteg egy vagy kétoldali fülfájdalmat, mégsem a fül-orr-gégészeti szakrendelő felkeresése fogja a megoldást nyújtani problémánkra. Első lépésben a háziorvos tud segíteni abban, hogy a megfelelő szakellátóhoz kerüljünk, elkerülve ezzel azt, hogy a beteg rossz ajtón kopogtasson, késleltetve ezzel a célzott ellátást.
Nem akarok orvoshoz menni, gyerekkoromban gyakran felszúrták a fülemet, rossz emlékeim vannak.
A fül-orr-gégészeti orvosi vizsgálat és a beavatkozások típusa az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakultak, a fül felszúrására csak a legritkább esetekben kerül sor. A vizsgálat természetesen a probléma alapos körüljárásával kezdődik, majd egy fül-orr-gégészeti alapvizsgálattal folytatódik. A fül vizsgálata a jobb felbontás, részletgazdagabb kép elérése céljából mikroszkóp vagy endoszkóp segítségével történik. A dobhártya korrekt leírása, annak állapota nagyító eszköz nélkül nagyon nehezen kivitelezhető. A vizsgáló orvos felméri a hallójárat állapotát, szükség esetén azt egy szívó segítségével kitisztítja, mely fájdalommentes beavatkozás. A dobhártyát látótérbe hozva megállapítja, hogy fennáll-e akut középfülgyulladásra utaló jel, van e esetleg lyuk a dobhártyán, genny, savó, akár véres váladék a dobhártya mögött. Egészséges dobhártya esetén sokszor a hallócsontok állapotáról is adhat nekünk felvilágosítást kezelőorvosunk.
A művileg a dobhártyán kialakított nyílás kialakítására (úgynevezett paracentézis) csak akkor kerül manapság sor, amennyiben szövődményre (például csecsnyúlvány gyulladás/masztoiditisz) utaló eltérések állapíthatóak meg. Ekkor felületi érzéstelenítést követően egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett lándzsával a dobhártyán apró nyílást ejt az orvos, melyen keresztül a feszítő dobüregi váladék a felszínre tör, abból akár mikrobiológiai mintavétel is megtörténhet a célzott antibiotikus kezelés elkezdése céljából. A kialakított nyílás napokon belül magától összeforr, a megkezdett anitbiotikus kezelés hatására a gyulladás visszahúzódik. Víz addig nem érheti a fület, amíg a folyamat nem szanálódik teljesen. Kiegészítő vizsgálat részét képezi az orr endoszkópos vizsgálata, mely szintén felszíni érzéstelenítést követően történik, célja az orrgaratban található fülkürti szájadék állapotának és a beteg orrstátuszának felmérése. A garat és gége vizsgálatának célja a helyi gyulladások, daganatok kizárása. Kiegészítő fül-orr-gégészeti vizsgálat részét képezi az úgynevezett audiológiai vizsgálat (hallásvizsgálat), illetve képalkotó vizsgálatok (CT, bizonyos esetekben MR).
Az éjszaka közepe van. Mikor van az a pont, amikor az otthoni fájdalomcsillapítás már nem elég és mihamarabb szükséges felkeresni a területileg illetékes ügyeletet?
A fülfájdalom általában néhány napon belül múló kellemetlen panasz, mely sok esetben otthon is kezelhető.
Az alább felsorolt esetekben azonban javasolt haladéktalanul orvoshoz kell fordulni:
- nyaki merevség
- zavartság, aluszékonyság
- látásvesztés, fekete foltok látása
- közelmúltbeli fület vagy fejet ért ütés/sérülés hatására kialakult fülfájdalom
- nem akaratlagos, nagyobb mértékű fogyás
- nagyon magas láz
- hányinger, hányás
- heves szédülés
A fenti, úgynevezett alarmírozó tünetek középfülgyulladás szövődményeire (úgymint agyhártyagyulladás), daganatos megbetegedésre, esetleg akut agyi történésre utalhatnak.
Összességében elmondható, hogy a fülfájás az esetek jelentős többségében nem veszélyes, inkább kellemetlen panasz, kezelése már a beteg otthonában elindítandó. Visszatérő fülfájás esetén a legfontosabb a megelőzés, mellyel az antibiotikus kezelés, orvosi beavatkozás könnyedén elkerülhető.
Forrás:
