Ég a gyomrod? Van megoldás!

Az úgynevezett refluxbetegség (GERD- gastroesophageal reflux disease) esetén a gyomorsav folyamatosan, annak természetes útjával ellentétes irányban, a szájüreg felé áramlik a nyelőcsövön keresztül. Ez számos kellemetlen – akár veszélyes- tünettel járhat együtt. Szerencsére sok esetben már otthonunkban is csökkenthetők a zavaró panaszok. 

Hogyan is alakul ki?

A reflux hátterében a nyelőcső alsó részének (lower oesophagus spinchter-LES) rendellenes záródása áll. A LES normális esetben összehúzódik rögvest azután, hogy étel vagy ital került a gyomorba. Reflux esetén viszont a záródás nem teljes, mely miatt savvisszaáramlás alakul ki. Ennek hatására a beteg keserű szájízt, gyomorégést, illetve nagyon gyakran mellkasi fájdalmat észlel. Egy-egy ilyen epizód szinte az összes ember életében előfordul, ám ha ez a tünet hetente több mint kétszer, számos héten keresztül előfordul akkor már gasztroözofágealis refluxról beszélünk, mely kezelést igényel szakember által. 

Mik a leggyakoribb tünetek?

Legtípusosabb tünete a gyomorégés, mely általában szúró, éles jellegű. Ez a panasz bizonyos ételek fogyasztását követően gyakrabban jelentkezhet. Ijesztő lehet a betegek számára az az eset, mely során akár szívinfarktust imitáló mellkasi fájdalmat okoz a felgyülemlett gyomorsav. Az angolszász szakirodalom a fenti tünetet a találó „heartburn” kifejezéssel illeti. A tünetek számos esetben rosszabbodnak az este, éjszaka folyamán, illetve minden olyan esetben amikor a beteg a hátán fekszik, ezen pozíció ugyanis könnyebbé teszi a sav visszaáramlását a szájüreg felé. A gyomorégésen túl a reflux jelentkezhet visszatérő köhögés formájában is, ugyanis a gyomorsav a gége, majd az alsó légutak felé is visszaáramolhat, krónikusan ingerelve ezzel a nyálkahártyát. Hasonló okok miatt vezet a felgyülemlett gyomorsav rekedtséghez, illetve szájszárazsághoz, torokfájáshoz is bizonyos esetekben. Újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek esetén a reflux gyakori bukás, hányás képében üti fel fejét. A gyermek intenzíven sír, esetleg az ételt sem akarja elfogadni. A felnőttekhez hasonló módon torka kiszáradhat, gyakran köhög, lehelete kellemetlen lehet. Szintén jellemző tünet, hogy a gyermek étkezést követően kifejezetten nehezen alszik el. 

Reflux vagy szívinfarktus?

Mivel a fenti betegségek mindegyikének vezető panasza a mellkasi fájdalom, így érdemes tisztázni néhány alapvető különbséget egy esetleges órákig tartó várakozás elkerülése érdekében a sürgősségi osztályon. A refluxban tapasztalható mellkasi fájdalom égő jellegű, a szegycsont mögé lokalizálható, gyakran kíséri torokkaparás és köhögés. A szívinfarktus esetén a betegek nyomó jellegű fájdalmat panaszolnak, sok esetben érik úgy, mintha egy hatalmas súly nyomná mellkasukat. Ezt az érzést további kisugárzó fájdalom kísérheti a bal kar, állkapocs, hát illetve a gyomor területére. Amennyiben a súlyos, újonnan jelentkező, nyomó jellegű mellkasi fájdalom nem múlik el savcsökkentő hatására úgy mihamarabb javasolt sürgősségi centrum felkeresése a lehető leggyorsabb diagnózis felállítása céljából.

Mit tehetek a tünetek csökkentése érdekében?

Bár a GERD viszonylag gyakran fordul elő és bárkinél megjelenhet, bizonyos állapotok, betegségek azonban hajlamosítanak kialakulásukra. A tapasztalat szerint dohányosokban, vagy tartósan dohányfüstnek kitett emberek esetén, illetve elhízás vagy terhesség során gyakrabban alakul ki a betegség. Várandósság során a megnövekedett hasüregi nyomás következtében szinte egész nap állandósulhat a sav, egyes esetekben a gyomortartalom visszaáramlása. Bizonyos gyógyszerek -többek között számos fájdalomcsillapító, antidepresszáns, nyugtatók- szintén vezethetnek refluxos panaszokhoz. Kutatások szerint az asztmások körében is gyakrabban, mintegy 70%-ban áll fenn reflux egyazon időben. Az ok-okozati összefüggés a két betegség esetén nem teljesen világos. Az asztma kordában tartására alkalmazott gyógyszerek rontják a savvisszaáramlást, a savcsökkentők javítják az asztmás panaszokat. Szerencsére a refluxos tünetek sok esetben életmódbeli változtatásokkal jelentősen csökkenthetők. Amennyiben a fenti megbetegedésre van gyanúnk, első lépésben otthoni szokásainkon érdemes mielőbb változtatni. Először is zárjunk ki étrendünkből minden olyan táplálékot, mely növeli a gyomorsav termelését. Javasolt elkerülni a csípős ételeket, fűszereket. Szintén tanácsos a sült ételek, illetve a tejtermékek mellőzése étrendünkből.

Járhat veszélyes következményekkel?

Sajnos hosszú ideje fennálló, kezeletlen savtúltengés valóban okozhat az életünket megkeserítő kórállapotokat kezdve az idült gyulladástól akár rákos megbetegedésig, így a mihamarabbi kezelés elengedhetetlen akár egy banálisnak tűnő reflux esetén is. A nyelőcső gyulladása, vagy más néven ezofagitisz a nyálkahártyát tartósan irritáló gyomorsav miatt alakul ki. Súlyos esetben a nyelőcső falán, hosszan tartó ingerlés esetén akár fekélyes elváltozás is megjelenhet, tovább súlyosbítva a már így is kellemetlen panaszokat: mellkasi fájdalom, gyomorégés, súlyosabb esetben vérköpés, vérszékelés, nehezített nyelés. Az arra hajlamos egyénekben, az előbbi állapotból rákos megbetegedés is kialakulhat, mely mielőbbi felismerést követel.  Ritkább esetben a krónikus irritáció szűkülethez vezethet a nyelőcső területén, mely hosszútávon falatelakadás, fájdalmas nyelés képében jelentkezhet. 

Hogyan ismerhetem fel a betegséget, hogyan tovább?

Amennyiben a fenti panaszok fennállását tapasztaljuk magunkon első lépésben érdemes az otthon is elvégezhető, életmódbeli változásokat elvégezni, reflux diétát tartani, megemelt fejrésszel aludni. Ha panaszaink nem csökkennek jelentős mértékben, úgy érdemes szakember felkeresése, aki néhány vizsgálat elvégzését követően felállítja a biztos diagnózist. Abban az esetben, ha háziorvosunk indokoltnak találja, úgy belgyógyászati (gasztroenterológiai) kivizsgálásra fog bennünket tovább irányítani.

Első lépésben a kórtörténet részeként néhány alapvető kérdésre kell válaszolnunk: milyen az étrendünk, összefüggnek-e a panaszok bizonyos ételek fogyasztásával, éjszaka romlik-e a helyzet, mennyi ideje áll fenn, van-e bármi, ami csökkenti a fájdalmat. Ezt követően, indokolt esetben néhány diagnosztikus vizsgálat is elvégzésre kerül.  Első lépésben az orvos úgynevezett protonpumpa-gátló gyógyszert ír fel, mely hatékonyan csökkenti a savtermelést. Amennyiben a fenti gyógyszer megfelelő alkalmazása esetén a panaszaink csökkennek, úgy minden bizonnyal refluxxal állunk szemben. Súlyosabb esetben sor kerülhet az úgynevezett endoszkópos vizsgálatra, nyelőcső- és gyomortükrözésre, mely során a fenti szervek nyálkahártyájának vizsgálatán túl szövettani mintát is nyerhetnek. Ennek vizsgálata kimutatja, hogy van-e a normál nyálkahártyától való szerkezeti eltérés. Fontos tudni, hogy reflux esetén nem feltétlenül található szövettani elváltozás, ám a szövődmények kizárására alkalmas. További elterjedt vizsgálómódszer a 24 órás pH monitorozás, mely során a nyelőcsőben lévő pH-t, illetve az egy nap alatt tapasztalható refluxos epizódokat lehet regisztrálni. 

Amennyiben a fenti panaszok fennállása alapján refluxbetegségre van gyanúnk, úgy első lépésben otthoni szokásainkat, illetve étrendünket érdemes megváltoztatnunk. Abban az esetben viszont, ha tüneteink nem csökkennek a kívánt mértékben mindenképpen javasolt szakember felkeresése, ezáltal egy elkerülhető –akár életet veszélyeztető- kórállapot elkerülhető egyszerű gyógyszeres kezelés által.