Túlzás nélkül kijelenthető, hogy az emésztőrendszerünkben élő jótékony (probiotikus) baktériumtörzsek alapvetően meghatározzák az egészségünket. Ha kevés van belőlük, vagy egyes törzsekből hiányt szenvedünk, súlyos betegségek alakulhatnak ki. Ezért kell gondoskodni a probiotikus baktériumok pótlásáról, és mennyiségük megfelelő szinten tartásáról, amit legegyszerűbben a probiotikumok segítségével oldhatunk meg.
Mik is azok a probiotikumok? Sokan teszik fel a kérdést, aminek megválaszolásához először azt kell tisztáznunk, hogy milyen értelem használható a görög pro bios (magyarul „az életért”) kifejezésből eredeztethető probiotikum szó.
Egyrészt probiotikumoknak nevezik a probiotikus baktériumokat, másrészt ugyanígy hívják azokat a táplálékkiegészítőket, amelyekben ezek a mikroorganizmusok megtalálhatók. Ez némi zavart okozhat, ezért ebben a cikkben külön is jelezni fogjuk, amikor a probiotikum szót a készítményekre használjuk.
Jótékony probiotikus baktériumok
Amikor a baktériumokról hallunk, általában rögtön valamilyen betegség jut az eszünkbe. Ez teljesen normális reakció, hiszen való igaz: a baktériumok jelentős része – főleg, ha túlszaporodnak – károsan befolyásolja szervezetünk működését.
Léteznek azonban jótékony baktériumok is, ezek közül különösen fontosak a bélrendszerben, és ezen belül elsősorban a vastagbélben élő probiotikus törzsek, a probiotikumok.
A bélflóra egyensúlya
A bélflóra rendkívül bonyolult életközösség, kutatások szerint körülbelül 400 baktériumtörzs, és összesen 100 billió mikroorganizmus alkotja. Súlya elérheti a 2 kilogrammot, a benne található gének száma pedig százszorosa az emberének. A bélflóra akkor működik megfelelően, ha egyensúlyban van, ami azt jelenti, hogy a probiotikus baktériumok aránya legalább 50-60 százalék. Egyes tudományos értekezések azonban ennél is nagyobb mennyiségét tartják szükségesnek ahhoz, hogy a szervezetünk valóban megfelelően működhessen.
Nem véletlenül, hiszen a probiotikus baktériumok számos élettani folyamatban vesznek részt:
- K2-vitamint állítanak elő.
- B12-vitamint állítanak elő.
- Közreműködnek a B7-vitamin termelődésében.
- Hozzájárulnak a bélnyálkahártyát védő vajsav előállításához.
- Természetes antibiotikumokat és gyulladásgátló anyagokat termelnek.
- Részt vesznek a szénhidrátokat és zsírokat lebontó emésztőenzimek termelésében.
- Elősegítik a tápanyagok felszívódását.
- Lebontják az ember számára emészthetetlen rostokat.
- Fokozzák a kalcium, a vas és a magnézium felszívódását.
- Immunanyagokat állítanak elő.
Probiotikumok és az immunrendszer
Az immunsejtek mintegy 70 százaléka a bélrendszerben található, és a probiotikus baktériumok immunanyagokat is termelnek, ezért a bélflóra állapota közvetlenül kihat az immunrendszer működésére. Ha a bélrendszerben lecsökken a probiotikus baktériumok mennyisége és változatossága, azaz felborul a bélflóra egyensúlya – ennek kiváltó oka lehet többek között az antibiotikum kúra, bélbetegségek, jelentős és rendszeres alkoholfogyasztás, emésztőrendszeri műtétek, rostokban szegény táplálkozás –, testünk védekezőképessége leromlik: erőtlennek érezzük magunkat, könnyebben elkapjuk a fertőzéseket, lassabban lábalunk ki a betegségekből.
És ez még nem minden: a probiotikumok szó szerint fizikailag akadályozzák az immunrendszert gyengítő, és méreganyagokat termelő, patogén (káros) baktériumok megtapadását a bélfalon. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a probiotikus baktériumok „megszállják” a nyálkahártyát, ezért a patogén baktériumok nem jutnak elegendő táplálékhoz, így elszaporodni sem tudnak. Ezen kívül az anyagcseréje során, olyan anyagok is képződnek, amelyek rontják a káros mikroorganzimusok túlélési esélyét.
Betegségek és probiotikus baktériumok
Eleinte csupán a már említett enyhébb panaszok (gyengeség, rossz közérzet, elesettség, esetleg depresszió, emésztési zavarok) utalnak arra, hogy hiányt szenvedünk probiotikus baktériumokból. Érdemes ezeket komolyan venni, hiszen a mennyiségének csökkenésével az állapotunk is egyre romlik. Egyre kínzóbbá válnak a rossz anyagcsere miatti tünetek, bőrproblémák (pattanások, ekcéma) jelentkeznek, sőt, krónikus, elsősorban gyulladásos bélbetegségek is kialakulhatnak.
A Yale Egyetem a Harvard Egyetemmel közösen, több alkalommal hívott össze szakmai megbeszéléseket, amelyeken más kutatókkal együttműködve, javaslatokat fogalmaztak meg a klinikai használatához.
A legújabb ajánlás szerint a jótékony baktériumokat a következő betegségek kezelésére tartják alkalmasnak:
- gyermekkori hasmenés,
- antibiotikumok okozta hasmenés,
- Clostridium difficile miatt kialakuló hasmenés,
- gyulladásos bélbetegségek (IBD),
- fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa),
- pouchitis,
- nekrotizáló enterokolitisz (a bél belső felszínének sérülése),
- Crohn-betegség,
- irritábilis bél szindróma (IBS),
- immungyengeség,
- tehéntej allergia miatt kialakuló atópiás ekcéma,
- sugárzás okozta entretitisz (vékonybélgyulladás)
- bakteriális hüvelyi fertőzés,
- hüvelygyulladás (Vaginitis),
- májeredetű agyműködészavar,
- zsírmáj (nem alkohol hatására kialakuló),
- zsírmáj gyerekeknél,
- alkohol hatására kialakuló májbetegség.
Szintén hozzájárulhatnak a puffadás, a rossz emésztés (diszpepszia), a metabolikus szindróma (többféle anyagcserezavar összessége), a depresszió, a szorongás, a lupus és a reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis) kezeléséhez, illetve megszüntetéséhez. Elősegíthetik a fogyást, csökkenthetik a stroke, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
Probiotikus baktériumok pótlása
Minden ember bélflórája egyedi, tulajdonképpen olyan, mint az ujjlenyomat. Ugyanakkor bizonyos probiotikus baktériumtörzsek, így egyes Bifidobacteriumok, Lactbacillusok, Streptococcusok, valamennyiünkben megtalálhatók. Éppen ezért, a bélflóra egyensúlyának helyreállításához, illetve megőrzéséhez, érdemes ezeket a baktériumokat nagyobb mennyiségbe bevinni a szervezetünkbe. Az élelmiszerek közül az erjesztett tejtermékekkel (legjobb a bolgár joghurt), a savanyú káposztával, a kovászos uborkával vagy akár a japán miso levessel pótolhatjuk a hiány egy részét, azonban igazán jó eredményt a minőségi táplálékkiegészítőkkel (probiotikumok) érhetünk el: ezek ideális mennyiségben és összetételben tartalmazzák a legfontosabb probiotikus törzseket, nincsen mellékhatásuk, nem okoznak például puffadást, és laktózérzékenység esetében sem kell lemondani róluk.
Ne feledkezzünk meg a prebiotikumokról
Ahhoz, hogy a probiotikus baktériumok elszaporodjanak, élelemre, vagyis prebiotikumra van szükségük. A prebiotikumok általában a nyers zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban és néhány gombában megtalálható élelmi rostok (pl. inulin, cellulóz, béta-glükán, pektin), amiket csak ezek a baktériumok képesek lebontani, de prebiotikus tulajdonságú a laktóz is.
Hivatkozások:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21992958
https://www.researchgate.net/publication/283115625_Recommendations_for_Probiotic_Use-2015_Update
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4045285/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3539293/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4808900/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23609775
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11953920
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3859913/
